Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Romvári László: Békés megye V. ötéves tervéről

mert ennek feltételei a legkedvezőbbek. A búza vetésterületének mérsékelt csökkenése mellett a kukorica vetésterülete növekszik. Csak kisebb mértékben növekszik a cukorrépa vetésterülete, itt legfontosabb feladat a termésátlag és a cukorrépa béltartalmának fokozása. A kedvező exportlehetőségek kihasználása érdekében az olajos növények termelésének növelésére kerül sor. Ezek termésátlagát is növelni kell. A szója termelésének növelésére csak mérsékelt ütemben kerül sor. A rizs termelését nagyobb területen a termésátlag növelésével kell fokozni. A szálas- és tömegtakarmányok vetésterületének csökkentése mellett az értékes évelő pillangósok (lucerna, vöröshere) vetésterületét és termésátlagát növelni kell. A rét- és legelőgazdálkodás javítása érdekében 30-32 millió Ft állami támogatással új gyep telepítésére és felújítására kcriil sor. A terv zöldségtermelés céljára 11000 hektár vetésterülettel számol. E területen növekvő termésátlagok útján kell biztosítani a feldolgozó ipar és a lakosság zöldségszükségletét. A termelési rendszerek területi továbbfejlesztése a termelésnövelés tartalékainak feltárását és hasznosítását jelenti. Elsősorban cukorrépa, szója, burgonya, zöldség, olajipari növények területén szükséges az iparszerű termelést tovább elterjeszteni. A termelési rendszerek az összes szántóterület 50%-ára 1980-ig kiterjednek. A hatóanyagban számított műtrágyafelhasználás másfélszerese lesz a jelenleginek. Növényvédőszerek költségére is 50%-kal nagyobb az előirányzat. A tervidőszak végén a mezőgazdasági terület mintegy 80%-án komplex védekezést alkalmaznak. 2. Állattenyésztés és állati termékek termelése Az állattenyésztési ágazat fontos termékekkel látja el a lakosságot és az export területén is számottevő szerepe van. Ennek érdekében jelentősen növekszik a hús-, tej-, tojás- és gyapjútermelés. A nagyüzemi állattenyésztés átlagosnál gyorsabb ütemű fejlesztése mellett a terv a kisüzemi állattartás reális szintű fejlesztésével is számol. Az ebben rejlő tartalékok hasznosítására is nagy szükség van. A tervidőszak végére a jelenlegi tehénállomány 11-12%-kal nagyobb lesz. A tehénállomány növelésével egyidőben ki kell alakítani a kedvezőbb tejhasznú és húshasznú arányt. Az egy tehénre jutó tejtermelést 3170 literre kell növelni. A tejtermelés fokozása érdekében javítani kell a tartási, takarmányozási körülményeket. Az anyakoca-állomány 19 ezer darabos gyarapításával növelni kell a hízósertés előállításának lehetőségét. A nagyobb kocaállomány 1-1,1 millió sertés előállítását teszi lehetővé. A tervidőszak végén a mezőgazdaság évi termelése el fogja érni a 4000 vagon vágóbaromfi és 417 millió db tojás mennyiséget. A juhállomány növelésével egyidőben növekszik a vágójuh és a gyapjútermelés is. A tervidőszak folyamán néhány új szakosított tehenészeti telep felépítésére, illetve bővítésére kerül sor. A kisüzemi gazdaságok a hízótartás, vágóbaromfi, tojás, zöldség és gyümölcsfélék termelésében változatlanul fontos szerepet fognak betölteni. 316