Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Seleszt Ferenc: Az üvegipar Orosházán

AZ ÜVEGIPAR OROSHÁZÁN SELESZT FERENC Orosháza az újonnan meghonosodó iparral rendelkező városok sorába tartozik. Különösen az elmúlt másfél-két évtizedben, a párt vidéki ipartelepítési politikájának eredményeként volt dinamikus a fejlődés. Új iparágak alakultak ki, mint a gépipar, s megerősödtek a hagyományos iparágak, a könnyűipar, az élelmiszeripar. Míg 1960-ban az iparban foglalkoztatottak száma alig érte cl a négyezret, napjainkban megközelíti a tizennégyezret. Az új üzemek közül kétségtelenül a legjelentősebb az üveggyár, amely a magyar üvegipar termelésének csaknem egyharmadát adja. Ez évente 328 millió fehér öblös, 75 millió zöld öblös, 48 millió négyzetméter hengerelt, tízmillió négyzetméter húzott síküveget és 400 ezer négyzetméter Hungaropán hőszigetelő üveget jelent. Honnan ered az üveg, amelyből a milliókkal mérhető mennyiség is csak 30 százaléka a hazai szükségletnek, s amelynek a felhasználása a csomagolástól az építészetig, az elektrotechnikától az orvostudományig tucatnyi területre terjed? A válaszért több ezer évre kell visszamennünk. A természetben előforduló, vulkanikus eredetű üveget már a kőkorszakban ismerték, használták. Mesterséges üveget először a kisázsiai kultúrában állítottak elő, az időszámításunk előtti ötödik évezredben. A legrégibb építészeti üvegek a rómaiak korából, az időszámítás előtti első századból valók, a csillogó fényű üveget viszont a velenceiek állították elő, a középkorban. Az ezt követő évszázadokban Európa több országában meghonosodott az üveggyártás. Hazánkban a XVIII. század elejéről van erre vonatkozó írásos emlék. Párádról, Magyarország legrégibb üveggyárából, egy 1708-ból származó recept így szól: „...300 kila hamut kell égetni, amelyből szokott lenni 20 mázsa szalajka, hozzá ugyanennyi békasó és négy mázsa széksó kell, avval esztendeig üvegtsináló hutás mester maga mesterségit beéri." A mosolyra ingerlő recept még évtizedekig használatos volt, s csak a XIX. század ipari forradalma adott lendületet az üveggyártásnak. A kézi módszerek azonban még sokáig használatosak voltak, s valójában csak néhány évtizedes múltra tekint vissza az üveggyártás automatizálása. Ám, ha még szigorúbbak vagyunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy hazánkban a felszabadulás után - a Sajószentpéteri Üveggyárat követően - az Orosházi Üveggyár volt az első, amely az automatizálás követelményeinek megfelelt. Három szakaszban három, külön-külön is jelentős gyár épült Orosházán: az öblösüveggyár, a hőszigetelő üveget előállító üzem és a magyar-szovjet együttműködéssel készült húzott síküveggyár. Ez utóbbi tervezői és kivitelezői elnyerték az ÉVM ravo29