Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Harc a tömegek megnyeréséért Battonyán és környékén 1945-46-ban

a birtoki reakció, az intézők, a gazdatisztek, az írnokok elleni harcban. Megelégedettség töltötte el őket, hogy tőlünk hallhatnak a politikai helyzetről, a reakció mesterkedéseiről, a párt politikájáról, stb. Örömmel, lelkesedéssel vállalták a feladatokat, s meglepetve tapasztaltuk, hogy a csüggedtnek hitt emberek egyszeriben jókedvű, élénk, a pártmunkát vállalni kész emberekké váltak. Vagy egy másik példa. 1946 pünkösdjén országos akció indult, „Ki a falura!" jelszó alatt. A két napon mintegy 120 battonyai agitátort menesztettünk a járásba, akiket előzőleg kellőképpen kioktattunk. Az agitátorok minden házba bekopogtattak, elbeszélgettek az emberekkel, bizakodással töltötték cl őket a jobb jövő iránt, de egyben maguk is fellelkesültek, erőt és bátorságot merítettek a nép mélyéből. És mindez szinte a semmiből. A járási titkárság is szegényen, jármű nélkül dolgozott, nem is beszélve arról, hogy nagy tömegek szállítására alkalmas kocsink vagy teherautónk nem volt. Ismét csak a várossal teszek összehasonlítást. Az üzemben nincsenek távolságok, de a falun, ha egy majorba vagy akár valamelyik községi szervezetbe akartunk eljutni, 10-15 kilométert kellett utazni vagy gyalogolni. A párt nehéz helyzete, a meglehetősen zilált gazdasági helyzet, az egyre fokozódó, őrült iramú infláció ellenére, a látszólagos rossz hangulat és elkeseredés ellenére a párt tömegbefolyása nem csökkent lényegesen. Igaz, az emberek türelmetlenek voltak már, szerettek volna gyorsabban előrehaladni, de ha megmagyaráztuk a helyzetet, megnyugodtak. Az igazságnak tartozunk azzal a megállapítással, hogy a parasztok sokkal könnyebben elviselhették az infláció megpróbáltatásait, mint a munkások, mint a bérből és fizetésből élők. Hiszen a paraszt a terményeiért bármikor megfelelő iparcikkeket kaphatott, de a munkás bére szinte egyik percről a másikra semmivé lehetett. Ennek ellenérc a becsületes, saját munkájukból és nem a spekulációból élő parasztok örömmel üdvözölték a párt bejelentését a jó pénzről. Sok ember kétkedve fogadta a bejelentést, de a lakosság túlnyomó nagy része tudta, ha a Kommunista Párt megígér valamit a népnek, ígéretét be is tartja. Miből volt lemérhető a párt tömegbefolyása? Mindenekelőtt a gyűlésein megjelent tömegek nagyságából. Ez elég jó barométernek számított nálunk, ebből szinte 90%-os pontossággal tudtunk következtetni a tömegek hangulatára, érzelmeire. Igaz, hogy az 1946 késő tavaszán megrendezett gyűléseink nem fogtak át olyan óriási tömegeket, mint a népmozgalmak idején, de ha nagy súlyt helyeztünk a gyűlésekre és kellő erővel szerveztük, elég jól sikerültek. 1946. május 26-án járási parasztgyűlést szerveztünk Battonyán. A gyűlés ünnepélyes keretek között került megrendezésre, s lelkes hangulatban folyt le. Mintegy 4000 ember jött össze a járás különböző községeiből, s nagy figyelemmel hallgatták meg a párt szónokait, Varga István, a község szülöttét, és Urbán Ernőt. A nép akkor is, amikor rossz volt a helyzet, amikor lett volna oka elkeseredésre, támogatta a pártot, s szavára megmozdult. Csak most már sokkal lassabban, nehezebben, mint azelőtt. A pártmunka egy-egy eredménye, amit ebben az időben elértünk, sok-sok erőfeszítésünkbe került. A párt tömegbefolyása szempontjából már régebben is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottam annak, hogy a pártszervezetek foglalkozzanak az emberek mindennapi problémáival, ügyes-bajos dolgaik elintézésével, panaszaik orvoslásával. 1946 ta20