Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Harc a tömegek megnyeréséért Battonyán és környékén 1945-46-ban

működésbe lépnek. Egy részük jó kommunista munkát végez, de többségük nem érti meg, sőt belsőleg elutasítja a párt vonalát, ennek eredményeképpen nem tud, gyak­ran nem is akar a többi demokratikus pártokkal együttműködni. Meggyőzés és po­litikai érvelés helyett nyomással, fenyegetéssel, diktálással akarja a többi pártot annak elfogadására bírni, amit a párt vonalának tart. Ennek következtében helyenként a vi­szony a többi párttal, a velük való együttműködés megromlik, pártszervezeteik el­szigetelődnek a reakció nagy örömére, a demokrácia erői megoszlanak vagy gyakran egymás ellen küzdenek. Hasonló „baloldali" diktatórikus vonalra csúsznak azok a kommunisták, akik a fel­szabadulás első heteiben, amikor a háború még a közelben folyt, amikor a többi pár­tok még nem voltak megszervezve vagy gyengék voltak, hozzászoktak ahhoz, hogy a legkülönbözőbb felmerülő kérdéseket egyedül, más szervezetekkel való mcgtanács­kozás nélkül intézzék el. Azokban a hetekben a parancsszerű intézkedések módszere érthető volt, ma azon­ban, amikor a többi pártok is megszerveződtek, amikor újra kiépült a közigazgatás, rendkívül káros... ...Annak a „baloldali" szektaszellemű kommunistának, aki ezt meg nem érti és makacsul folytatja káros munkáját, nem lehet helye a Magyar Kommunista Párt soraiban... A „baloldali" szcktaszellem pártunk további fejlődésének és megerősítésének leg­főbb akadálya. Azzal fenyeget, hogy pártunk megszerzett népszerűségéből veszít és a reakció megerősödik. Ez a káros módszer a párt belső életében is mind súlyosabban érezteti hatását. Számos esetben előfordul, hogy az ilyen helyi diktátorok a párton belül is meggyőzés helyett parancsolgatnak, régi érdemeikre vagy szerzett jogaikra hivatkozva meggátolják, hogy náluknál jobb, fiatalabb új erők kerüljenek a vezetésbe. Pártunkban ezzel a szellemmel teljesen le kell számolni. • * * Részlet a Csanád megyei pártszervezet 1947. március 2-án és j-án megtartott II. konferenciáján elhangzott beszámolóból „Pártunk szervezeti növekedése 1946. tavaszán megállt. A tömegekben clkcdvetle­nedés mutatkozott, mert nem tartották kielégítőnek a reakció elleni harcot. A reakciós köztisztviselők sorra-rendre visszatértek. A reakció igyekezett - és nem minden ered­mény nélkül - a felelősséget minden bajért pártunkra hárítani. A csalódás oka, hogy a parasztok azt hitték, mindent el lehet intézni egy csapásra, gyorsan, s idegenkedtek a szívós, lépésről lépésre menő küzdelemtől. Az 1946. tavaszi visszaesés, az, hogy egy sereg dolgot vissza kellett csinálni, újabb tápot ad az álradi­kalista szemléletnek." „A Kommunista Párt már a felszabadulás után igen jelentős erőt képviselt Csanád megyében. A legerősebb párt volt és ezt az első helyet meg is tartotta. 1944. őszétől, azaz a felszabadulástól kezdve pártunk állandó és folyamatos szervezeti erősödést mu­tat, növekedik a taglétszám és szaporodnak a szervezetek. Tavaly a február 10-én tar­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom