Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

mozgalom impozáns képe bontakozik ki Krctkovics József, dr. Schulhof Géza, Heckmann István, Rauchmaul Károly és társaik írásaiból. Az országos események szereplői mellett helyet kaptak a legfontosabb vidéki központok munkásmozgalmi személyiségeinek visszaemlékezései is: Gábriel József Temesvárról, Barsi József Győrből. Dr. Ormos Ede hódmezővásárhelyi születésű ügyvéd a szemtanú hitelességével és a mozgalmi harcos elkötelezettségével írta meg az 1894-es hódmezővásárhelyi „zendülés" történetét, utalva benne a Viharsarok egésze agrárproletáriátusának harcaira. Az ő és a később árulóvá lett Csizmadia Sándor írásai „képviselik" a Viharsarok mozgalmait. Csizmadia visszaemlékezése az orosházi munkásmozgalom kibontakozásáról és a század eleji mozgalmi szervező munka szubjektív élményeiről számol be. Ismerve a válogatás nehézségeit és sokszempontúságát, mégis keveseljük a Viharsarokról szóló írásokat. Úgy véljük, hogy a múlt század végi és századfordulói agrárszocialista szervezkedéseket az egykorú lapokból (pl. a Földmívelő, Szabad Szó) merített visszaemlékezésekkel még jobban reprezentálni lehetett és kellett volna. Míg az első kötetnél a válogatás bázisának mennyiségi korlátozottsága jelentett nehézséget, addig az ötödik kötetnél minden bizonnyal a kiadói terjedelmi megkötések állíthattak sorompót a szerkesztők elé. A felszabadulás és a népi demokratikus fejlődés időszaka számos élő résztvevő megszólaltatására adott alkalmat és a munka összeállítói nem is mulasztották el e lehetőségekkel élni. A tematikai (antifasiszta ellenállás, átszervezés, nőmozgalom, kultúra, sajtó, földosztás, államosítás stb.), de mellette földrajzi szempontokra is tekintettel lévő válogatás valóban az ország és a korszak keresztmetszetét tárja az olvasó elé. Padányi Mihály, Nonn György, Kállay Gyula, Major Tamás, Péter János és mások irodalmi színvonalú írásai nemcsak a történéseket, de a kor atmoszféráját is felidézik. Békés megyéről Győri Imre, az MSZMP KB titkára, az egykori gyomai majd gyulai pártmunkás és Púja Frigyes, külügyminiszter, az MKP egykori battonyai járási titkára emlékezik. Győri Imre Gyoma felszabadulásáról, a Kner Nyomda munkájának megindulásáról és a pártmunka számos más területéről számol be, míg Púja Frigyes az 1945-ös őszi választások battonyai tapasztalatait elemzi. Noha a békési vonatkozások hiányolása már-már szubjektív elfogultságnak tűnhet, mégis meg kell jegyezni, hogy Keresztes Mihály, Szobek András vagy Birkás Imre visszaemlékezéseiben és minden bizonnyal általánosan érdeklődésre számot tartó kérdésekről olvashattunk volna. * A memoárokhoz, visszaemlékezésekhez kapcsolódik a mozgalom résztvevőinek életútját bemutató kötet. Egy évtizede, hogy a magyar forradalmi munkásmozgalom történetének kutatói megkezdték azt a hatalmas gyűjtő- és rendszerező munkát, amelynek céljául a mozgalom kiemelkedő harcosai, mártírjai életének feltárását, megismerését és nem utolsósorban megismertetését tűzték ki. A forradalmi munkásmozgalom „panteonját" kívánták összeállítani a hősök ezreiből, akik életüket szentelték a munkásosztály ügyének. A hosszú kutatómunka egyes állomásain már az olvasók kezébe került két nagyobb összeállítás, sőt az országos, központi kiadványok mellett több megye közreadta a helyi munkásmozgalom neves résztvevőinek biográfiáját. Tartalmi gazdagságánál, terjedelménél s példányszámánál fogva azonban mindezek fölé emelkedik az az impozáns kötet, amelyet az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének szerzői kollektívája készített el a felszabadulás 30. évfordulójára. A tudományos megalapozottsággal, de minden felesleges frázistól mentesen összeállított gyűjtemény 348 neves mozgalmi személyiség életrajzát tartalmazza. A válogatás a forradalmi munkásmozgalom valamennyi nemzedékét felölelte a múlt század első szocialista szervezőitől kezdve a szocializmus építésének hőseiig. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgárháború, a Tanácsköztársaság, az illc157