Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

Néprajzi tanulmányok Tótkomlósról Békés megyei Múzeumok Közleményei, 3. (Békéscsaba, 1974. 298 old.) KRUPA ANDRÁS Kiadásra közel két évtizede váró rendkívül értékes anyag jelent meg a Békés megyei Múzeumok Közleményei 1974. évi 3. köteteként. Ismerve a munkát, csupán csodálkozásunkat fejezhetjük ki, hogy miért nem előbb látott napvilágot? Hiszen a példamutató kezdeményezés nyomán - mely ha bizonyos okok folytán nem is tetőzött be - mily pompás kincsek tárultak fel! S végre kiszabadultak az íróasztalok fiókjaiból. Es nemcsak Tótkomlós népe számára, s nem is csak Békés megyének. Ez az 1954-es magyar-csehszlovák megállapodás által megkezdett kutatómunka a magyarországi nemzetiségi néprajzkutatásnak teljesen új irányt szabott volna, ha korábban jelenik meg, s bizonyára hatott volna a szlovákiai néprajzkutatásra éppúgy, mint a magyar-szlovák néprajzi kapcsolatok sokoldalú feltárására és gyorsított iramú lebonyolítására. Ha időben vesztett is a késéssel a néprajztudomány, a közzétett anyag értéke nem csökkent, sőt patinája révén nőtt is, hiszen már egy kicsit történelem: egy adott község nemzetiségi közössége népéletének egy adott fejlődési szakaszát tárja fel. Két momentuma jelentős. Az egyik: a község szlovák lakossága ugyan megritkult a negyvenes évek végén lezajlott lakosságcsere következtében, de a kutatás idején még szinte teljes mértékben őrizte a korábbi, viszonylag zárt nemzetiségi körülmények folytán jobban konzerválódott népi kultúráját. Ez a fok ma már egyáltalán nem található és nem gyűjthető. A község szlovák lakóinak egy része asszimilálódott vagy ezen az úton van, a másik része a hagyomány jó részét - éppen azt, amit a kötet dokumentál elvetette. A másik: a gyűjtés idején a község lakói zöme még a mezőgazdasági termelés egyéni útját járta, ill. ekkor lépett be a termelőszövetkezetbe. Tehát ragyogó módon lehetett gyűjteni a kisparaszti termelés valamennyi oldalának népi megnyilvánulásait, a népi életmódtól kezdve a hagyományos szokásrendig, a népi paraszti gazdálkodás élő és ható tradíciójáig. Több tényezőre is felfigyelhetnénk még (így pl. a kiváló néprajzi szakemberek felvonulására), mely a kötet tanulmányainak szakmai súlyát és pótolhatatlanságát igazolná, de ismertetőnk terjedelme e két fontosabbra nyújtott csupán teret. A tanulmányok zöme leíró, feltáró, rögzítő jellegű. Ritka alkalom, hogy egy közösségről történelmi keresztmetszetet kapunk! A tényközlésre a szerzőket elsősorban a „légüres tér" késztette. Korábban a községben hasonló szisztematikus gyűjtés nem volt. Szórványadatok rendelkezésre álltak ugyan, de ezeket kritikával kellett kezelni, vagy hitelességük ellenére olyan szűkszavú tájékoztatást nyújtottak, hogy a mai tudományos szinthez képest csupán másodlagos forrásként szerepelhettek. De nemcsak a község volt néprajzilag feltáratlan, hanem magának a nemzetiségnek környező, lakott helységei is, sőt a szlovák nemzetiséget körülvevő magyarságé is. Gondoljunk csak arra hogy Orosháza monográfiája a tótkomlósi gyűjtés megkezdése után közel egy évtizeddel jelent meg! Ezek az okok a szerzőket az interetnikus, ill. az intraetnikus kapcsolatok feltárásának csak a felismeréséhez és ezek hangoztatásához szögezik, mintsem a megvalósításhoz, hiszen 151