Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

rabb az FKP hozta bc, majd az SZDP, s végül az NPP zárkózott fel. A PDP erre sohasem volt képes, a helységek felében egyáltalán nem alakult szervezete. A szerző aprólékos munkával összeállított táblázatba is foglalta, hogy az egyes helységekben mikor jöttek létre a pártszervezetek. Az értékes táblázat teljesebbé tétele érdekében érdemes ideírni néhány hiányzó adatot: Öcsödön a pártok megalakulásának időpontja: MKP 1945. febr. 1. SZDP 1945. ápr. 26. FKP 1944. dec. 1. NPP 1945. ápr. 26., Bucsán FKP 1945. szept. 22., Mezőmegycren NPP 1945. ápr., Körösladányon PDP 1945 jún., Békésszentandráson PDP 1945 jtin. Talán nem haszontalan azt is jelezni, hogy az általam gyűjtött adatok szerint 15 esetben korábban alakult meg a pártszervezet a megye 1945-ös területén, mint ahogy azt a táblázat feltünteti. A pártok községenkénti taglétszámát ugyancsak szemléletes, jól hasznosítható táblázat mutatja, méghozzá három különböző időpontban is. G. Vass István járásonként megvizsgálja a pártok közötti erőviszonyokat, s arra a következtetésre jut, hogy 1945 kora tavaszán megyei szinten az MKP és az FKP egyforma tábort képviselhetett, s utánuk a sorrend SZDP, NPP, PDP volt. Foglalkozik a pártok közötti viszony alakulásával is a főként az MKP népfrontpolitikájának köszönhető kezdeti elég zavartalan együttműködéstől az ellentétek növekedésén át az 1945 őszi nemzetgyűlési választások kiélezett küzdelméig. A választási eredmények, a három baloldali párt többségbe kerülése az FKP-val szemben (a Kisgazdapárt itt érte cl viszonylag a legkedvezőtlenebb eredményt az országban) bizonyította, hogy Békés megye a baloldal egyik legerősebb bázisa maradt az országban. Korabeli szerepük alapján teljesen indokolt, hogy a könyv kiemelten foglalkozik a nemzeti bizottságokkal. Takács László tanulmányában (,,A nemzeti bizottságok megalakulása és tevékenységük első éve Békés megyében") rámutat: Annak következtében, hogy a kommunisták nagy szerepet töltöttek be a közigazgatás kiépítésében, s hogy a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló és egyben a nemzeti bizottságok szerepét is megszabó rendelet kiadásának napján, 1945. január 4-én a kormány kommunista főispánt nevezett ki a megye élére, „az országos összképhez viszonyítottan szerencsésebben csökkenteni tudták a már működő nemzeti bizottságok és a ...közigazgatás konfliktusait". (326-327. o.) A szerző ugyanakkor a megye jellemző vonásának tünteti fel, hogy megalakulásuk nem terelődött egyértelműen közigazgatási síkra, hanem döntően a néptömegek spontán demokratizmusa, a kommunista pártszervezetek munkája hívta őket életre. Táblázat foglalja össze a megalakulásukról, összetételükről, elnökeikről összegyűjtött adatokat, ezek azonban inkább csak a tendenciák érzékeltetésére alkalmasak, mert a források valóban komplex átnézése alapján ennél lényegesebben teljesebb kép rajzolható. A táblázat egyébként nem igazolja a szerző azon állítását, hogy a nemzeti bizottságok megalakulásának lett volna egy 1945 március vége utáni szakasza is a megyében (329. o.). Ellenben helyesen mutat rá Takács László, hogy összetételük alapján következtetni lehet a koalíción belüli helyi viszonyokra. Ez a mutató az MKP-ra nézve a legkedvezőbb, s jelzi a szakszervezetek feltűnő politikai aktivitását is, ami kissé elsikkad a kötet egészében. A tanulmány példák sorozatával bizonyítja, hogy a nemzeti bizottságok alapvető vonása volt öntevékeny jellegük, kezdeményezőkészségük, fáradhatatlan munkálkodásuk. A szerző eredményesen oldja meg azt a feladatot, hogy a nemzeti bizottságok sokoldalú tevékenységének megrajzolása közben más népi bizottságok szerepét is érzékeltesse, a nemzeti bizottságokhoz fűződő viszonyukon keresztül. így a politikai küzdőtéren, a fasizmus maradványai elleni harc területein való helytállásuk leírása mellett alkalmat talál arra, hogy az igazoló bizottságokkal is foglalkozzon; hogy a gazdasági életben betöltött funkciók taglalása során az üzemi bizottságok, a termelési bizottságok munkájának vizsgálatára is sort kerítsen; hogy szociális intézkedéseik elemzése közben a Nemzeti Segély akcióit is 141