Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bendefy László: Adalékok Vörös Mihály népköltő személyének ismeretéhez

mezővásárhelyi lakosnak 1750 júniusában született fia a keresztségben a Mihály nevet kapta. Ez a gyermek két éves kora előtt meghalt; tehát nem érte meg az 1753. év nyarát. Ezért Veres István az 1753. júniusában született második fiúgyer­mekét ismét Mihály névre kereszteltette. Mihály, akiből asztalos, majd népköltő lett, 1779 februárjában vette feleségül Szabó János leányát, Katát. Az idézett anyakönyvi bejegyzés szerint a vőlegény akkor 20 éves volt. Ezt a bejegyzést lúd- vagy hollótollal írták, s ezért a 2-es szám­jegy után álló 6-osból a számjegy kezdő szára lemaradt. Veres Mihály ugyanis 1753-ban született. Ehhez hozzáadva 26 évet, 1779-hez, házasságának évéhez ju­tunk. A helyes adat tehát az, hogy Veres Mihály 1779-ben, 26 éves korában nő­sült. Atyja, István elparasztosodott szőlősgazda volt (2). Vörös László geometra• ira­taiban sohasem tesz említést arról, hogy atyjának, vagy nagyatyjának számottevő birtoka (földje) lett volna. Ellenkezően: a család szegénységét emeli ki. Veres Mihály és Szabó FLata házasságából az 1787 és 1802 közötti években ki­lenc gyermek: Mátyás (1780), Sámuel (1787), László (1790), Krisztina (1792), Zsigmond (1794), Julianna (1796), Rozália (1797), II. Zsigmond (1800) és Dániel (1802) származott (3). Atyjuk kitanult és felszabadult asztalos volt. László fia em­lékezései szerint (4) kezdetben csak Vásárhelyen, saját műhelyben dolgozott, később azonban, amikor már László is elérte a 10-12 éves kort, vidékre is eljártak, mert Vörös Mihály uram munkájának jó híre messze környékre eljutott: Gyuláig, s talán Aradig is. A család nevét kezdetben Veres-nek írták, de már II. Zsigmond anyakönyvi be­jegyzésénél, 1800-ban, a később általánosan használt Vörös névalakkal találkozunk. Az anyakönyv II. kt. 241., 335. és a III. kt. 172. oldalán található bejegyzéseknél Mihály nevét ,,N. emes Veress Mihály"-nak írták. A nemességre utaló „N". egyébként a III. kt. 97. oldalán is előfordul, de itt a családi nevet „Vorö.v"-ként találjuk. Ké­sőbb ő is ezt a névalakot használta. (Lásd a családfát!) Nemes Vörös Mihály uram Vásárhelyt megbecsült ember volt. A gyermekek kö­zül négynek a keresztszülei: Nemes Füles Mihály és neje: Szent Péteri Mária; Lász­lónak: Török Mihály és neje: Laskai Erzsébet; Krisztinának: Tekintetes Kiss András úr és neje: Gönyei Zsuzsánna; I. Zsigmondnak Notar, ius Balogh Péter úr és neje: Lakos Anna; végül Dánielnek Mózes János és neje: Laskai Erzsébet voltak. (Az utóbbinak első férje, Török Mihály, időközben meghalt. E jelekből egyértelműen következtethetünk arra, hogy Vörös Mihály vásárhelyi pátriájában - nemesi származásánál fogva - jó társadalmi összeköttetésekkel ren­delkezett, s még a város vezetőségéhez tartozó Balogh Péter jegyző családjával is keresztkomaságba került. A család nemesi voltára büszke volt. Nevét „A bajnokok Vég Gyula várában" c. hőskölteményének (5) címlapján is „Nemes Vörös Mihály"­nak írta. A család nemesi levelét 1834. aug 21-én hirdették ki Kaposvárott, nyilván Vörös László megyei hites főmérnök kérelmére (6). Néki szüksége volt arra az aktusra, mivel alig fél évvel korábban fogadta el e megbecsült hivatali státust. A kérelmező levelek jegyzőkönyve teljes egészében tartalmazza e nemesi levél másolatát, meg­jegyezvén, hogy azt Vörös Mihály 1772-ben, tehát 19 éves korában kapta „Holdme­zővásárhelyi" előnévvel, s „Nemes Bars megye által 1772-ben Aranyosmaróton, majd Szegváron kihirdettetett" (7). Hogy mi címen jutott a Vörös család a nemességhez, egyelőre nem tudjuk, de valószínűnek látszik, hogy nem Vörös Mihály érdemeiért. 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom