Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pintér János: 110 éve született Baross László

Mint a fenti táblázatból egyértelműen kitűnik, Bánkúton kizárólag a szántóföldi növénytermesztés számára volt lehetőség, s mivel a környező területeknél gyengébb sziktartalmú volt az itteni talaj, a búzatermesztésre kedvező feltételek adódtak. Baross 1895-ben kerül Bánkútra, először László majorba intézőnek, majd 1911ben nevezték ki a bánkúti uradalom jószágfelügyelőjévé, s itt élt élete végéig. Baross a köztudatban mint a „bánkúti búzák atyja" szerepel. Számottevő azonban egyéb növénynemesítői tevékenysége is, melyet nem a búzával, hanem a kukoricával kezdett meg Bánkútra kerülésekor. Egyes újságcikkek

7 már az alcsuti tengeri nemesítését is neki tulajdonították alcsuti munkássága idejéből, de ő legfeljebb csak segédkezett ebben, a nemesítés nem az ő nevéhez fűződik. Az uradalomban a kukorica termelése fontos feladat volt, azonban az ezen a vidéken termesztett kukoricák későnérő és rossz morzsolási százalékúak voltak. Baross e vidékre a ,,

Prairie királynője" lófogú tengerit tartotta legmegfelelőbbnek, melyet több fajtával próbált keresztezni, végül többévi sikertelen próbálkozás után az akkoriban meglehetősen elterjedt „Szerémi tengeriben" találta meg a megfelelő fajtát, melyet azután természetesen még sok-sok további kiválasztással és Baross László fiatalkori arcképe 96