Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pintér János: 110 éve született Baross László

no éve született Baross László PINTÉR JÁNOS A hazai búzanemesítés az első komoly lépéseket a múlt század utolsó harmadában tette meg. Ennek kiváltó okát egyrészt a növénytermesztést sújtó elemi csapások (elsősorban az aszály), másrészt a kapitalizálódás felé haladó magyar mezőgazdaság igényei szolgáltatták. Elsőnek Mokry Sámuel (1832-1909) a Békés vármegyei Gazdasági Egyesület titkárának nevét kell említenünk, aki gerendási (Békés m.) bérelt birtokán 1864-től igyekezett nemesítéssel, jobb minőségű vetőmag használatával előbbre vinni a magyar búzatermesztés ügyét. Elméleti téren is úttörő szerepet játszott: „Búzanemesítés"

1 c. munkájában rögzítette elért eredményeit, illetve a további feladatokat. Tevékenységének számos követője akadt, bár jelentőségében senki sem ért fel hozzá. A század utolsó évtizedében Cserháti Sándor (1852-1909) a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára, aki az akadémia növénytermesztési tanszékének kísérleti terén nemesítéssel is foglalkozott és a hallgatóknak tartott előadások témakörébe a növénynemesítést is felvette. Az állami támogatás megszerzésével, továbbá a növénynemesítés népszerűsítésével sokat tett a hazai nemesítés fellendítése ügyében. A nemesítés a hazai viszonyoknak legjobban megfelelt, már korábban bevált tájfajtákból indult ki. Az egyes tájfajtákat azután egyedszelekciónak vetették alá, s így állítottak elő számos nemesített fajtát. A múlt század végén megkezdődött a hazai fajtáknak külföldiekkel való keresztezése. A magyar búzanemesítés századunk első éveiben már jelentős eredményeket mutat fel elsősorban Székács Elemér (1870-1938), Fleischmann Rudolf (1879-1950) és Baross László (1865-1938) révén.

2 Baross László 1865. okt. 16-án Felsőzsember községben (akkor Hont megye, ma Csehszlovákia) született, középbirtokos családból. Elemi iskoláit Körmöcbányán, középiskoláit a nagyszombati főgimnáziumban végezte, majd 1884-ben beiratkozott a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, melynek ekkor indult első magyarnyelvű oktatási tanéve. Kedves tanára volt Cserháti Sándor, a növénytermesztéstan professzora, aki tulajdonképpen elindította a növénynemesítő pályán, éles szemmel felfigyelve a fiatal Baross tehetségére és ambíciójára. Az akadémia elvégzése után 1887-ben József főherceg uradalmainak alkalmazottja lett. Először a Fejér megyei alcsuti uradalomban, majd 1892-től a gyapjúi (akkor Bihar megye, ma Románia) uradalomban volt segédtiszt.

3 A bánkúti gazdaság József főherceg nagy kiterjedésű birtokai közül a kisjenői (akkor Arad megye, ma Románia) uradalomhoz tartozott. Az Elek részeként számontartott Bánkút pusztát 1822-ben kapta meg József nádor, melyet 1878-ig teljes egészében haszonbérbe adtak. Ekkor állították fel a Rózsa majori, majd 94