Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: A mezőgazdasági nagyüzemek vezetésfejlesztését segítő kutatások Békés megyében

Az öcsödi „Szabadság" Tsz-ben a tagok egy része már a termésátlag alapján részesedik. Hasonló kezdeményezéssel találkozunk a kondorosi „Dolgozók" és a gyomai „Győzelem" termelőszövetkezetekben is. (Esetenként munkaképtele­neknél is.) Első pillanatban ez a háztáji területek eredeti rendeltetése ellen szól, mert mentesíti a tagokat a kézi munkák elvégzése alól. Mégis azt kell monda­nunk, helyes ez a törekvés és a termelőszövetkezetek vezetői is egyetértenek vele. Békés megyében a háztáji területek 85%-án kukoricát termesztenek, aminek a tömbösítése és gépes technológiája ma már a legtöbb szövetkezet gazdaságában megoldható. A fennmaradt 15%-ban burgonya, fűszerpaprika, zöldség, gyógy­növény, virágmag stb. termesztése szerepel. A háztáji gazdálkodás azonban nem szűkíthető le a tövénytermesztésre, hiszen az állattartás szerepe fontosabb. A vizsgálat megállapította, hogy a tagok át­lagosan napi 4 óra 40 percet töltenek el a háztáji munkákkal, amiből csak 1-2 óra esik a növénytermesztésre, a többi az állattenyésztésre. A háztájiban vég­zett munkák a szabad idő 40-50%-át kötik le. A párt és a kormány agrárpoli­tikája ösztönöz a háztáji kisüzemek termelésének javítására, különös súllyal a tehéntartásra, amely szervesen illeszkedik a meghirdetett szarvasmarha-program célkitűzéseihez. A termelőszövetkezetek vezetői magukévá tették ezt, és üzemi adottságaik­hoz szabva keresik a segítés módjait. Legfőbb gondjuk a háztáji gazdaságok ta­karmánybázisának megteremtése és a szállítási igények kielégítése. A kondorosi „Dolgozók" Tsz vezetősége 100 ha kaszálót bérelt a csabacsüdi Legeltetési Közös Vállalkozástól a szarvasmarhatartó tagok részére. A szövet­kezet géppel vágta le a takarmányt, rendsodrózta, a tagok pedig begyűjtötték és a széna egyharmadát megkapták. Ebben csak a tehéntartók részesültek. A szarvasi „Dózsa" Tsz vezetősége évi 15 óra ingyen fuvart biztosított a háztáji gazdaságoknak. A gyomai „Győzelem" Tsz-ben a háztáji gazdaságoknak zöld lucernát önkölt­ségi áron adnak az állatállomány részére. A vizsgált gazdaságokban jutányosán kapnak a háztáji gazdaságok alomszalmát, szálastakarmányt. Az alomszalma juttatását többnyire a közösben végzett munka mennyiségéhez kötik. A tsz segíti a termények darálását, a tagok takarmányvásárlását, a hízott állatok, állati termé­kek közös értékesítését is. A sokrétű támogatás ellenére a vizsgált gazdaságokban a meglevő állatférőhelyek kihasználtsága csak 50-60" 0, és a háztáji tehénállo­mány fokozatosan csökken. Mindezek ellenére a kardosi „Egyetértés" Tsz-ben a háztáji tehénállomány több árutejet termelt, mint a közös tehénállomány. Békés megyei termelőszövetkezetek háztáji állattartásában a sertés dominál. Az alábbi számsor mutatja a hízott sertés-átadás arányait az Állatforgalmi Vál­lalat felvásárlási adatai alapján Szarvas város és a szarvasi járás területén. Felvásárolt hízott sertés ezer q-ban Tsz közös Háztáji összesen 1970. év 1971. év 1972. év 1973. év 29.0 31.1 35.1 36,0 28.6 54,9 68.5 57.6 57,6 86,0 103,6 93,0 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom