Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Köteles Lajos: Békés megye népe a felszabadult Budapestért 1945-ben

között történő szétosztására. A túlságosan felizgatott kedélye lecsillapítása és politikai befolyásuk megőrzése érdekében néhány helyen az MKP szervezetek kényszerültek a gabona- és egyéb élelmiszerkészletek szétosztására.

3

3 Március 19-én a körülmények hatása alatt a főispán is engedélyezte a begyűjtött zsír 50%-ának a lakosság között történő szétosztását.

3/

1 A közellátási miniszter rendelkezése ellenére kénytelen volt korlátozni a főispán a megye területéről történő élelmiszer-kiszállításokat, mert néhány helyen (pl. Gyulán, Endrödön) a helyi hatóságok már teljesen betiltották mindenféle élelmiszer kiszállítását.

3

5 A budapesti szállítások csökkenéséhez vezetett, hogy a földosztást követően több tízezer újgazdának kellett beszereznie a szükséges vetőmagot, s az óriási kereslet nyomán olyan magasra szökött a mezőgazdasági termékek, elsősorban a kenyérgabona piaci ára, hogy a budapesti árakat közelítette meg.

3

6 Bár a hivatalos piaci árak is addig példátlanul magasra emelkedtek, messze elmaradtak a feketepiaci árak növekedése mögött. Különbségükre jellemző, hogy 1945 áprilisában 2 kg hízott sertés hatósági ára már csak egy doboz gyufa feketepiaci árával volt egyenlő.

3

7 A vetőmaghiány és a feketepiac munkásemberek számára megfizethetetlenül magas árai sok olyan kényszerből fakadt „gazdaságos" termelési eljárás kidolgozására vezettek, mint a kapás búza termesztése - ezek azonban még a hagyományos termelési eljárásokat sem pótolhatták.

3

8 1945 tavaszán egyre több helyről érkeztek jelentések a mezőgazdasági termelés nagyarányú visszaeséséről: „Idei termésünk annyira kevés lesz, hogy abból még az őszi vetést sem tudjuk teljesíteni, nem beszélve arról, hogy a község lakosságának ötven százaléka kenyérfejadag nélkül marad" — jelentették például Endrődről.

3

9 Akadozott az éppenhogy beindult ipari termelés is. Sok helyen - például Endrődön is - sor került a szélmalom felszerelésére és üzembe helyezésére.'*

0 A kényszerhelyzet olyan kényszerintézkedéshez vezetett, mint a paraszti gazdaságokban régebben kitermelt, szerszámnak való fa igénybevétele a malmok részére - ez azonban alig enyhítette a gondokat és rossz hangulatot szült az érintett paraszti lakosság körében/'

1 Mivel a kereskedelmi forgalomból a pénz ekkora már csaknem kiszorult, terményfelesleg pedig lényegében nem maradt a parasztság birtokában, vagy hivatalos áron nem értékesítette azt, 1945 márciusától kezdve a segélyakció egyre szűkebb rétegekre szorítkozott, s csupán elvétve akadtak olyan települések, mint Mezőberény, ahol - egyéb okok miatt - ekkor alakult meg a Nemzeti Segély helyi szervezete/*

2 A parasztság csökkenő érdeklődését nem pótolhatta a terménykereskedők és malmosok tevékenységének felélénkülése, akik egyre-másra kérték egy-egy kisebb település gabonaellátása megszervezésének (azaz törvényes feketepiac létrehozásának) engedélyezését.

4

3 Május végére a Budapestnek szánt élelmiszerszállítmányok mennyisége annyira lecsökkent, hogy ez komoly veszélybe sodorta a főváros ellátását.

4'* Az 1945. évi termés, bár jóval gyengébb és mennyiségre is kevesebb volt az 1944. évinél, a szűkös ellátást már biztosítani tudta. Békés megye és az alföldi megyék népe a legnehezebb időkben állt a fővárosi proletárok mellé. A Budapest megsegítését célzó akció szervezése, a viharsarki kommunisták és szövetségeseik, a népi szervek fáradságot nem kímélő tevékenysége eredményt hozott. 8