Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 3. szám - SZEMLE
A Békéscsabai Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium évkönyve az IQ73-74. tanévről, az iskola fennállásának 25. évében Békéscsaba, 1974 BILIBOK PÉTERNÉ Békés megyében a felszabadulás után 1946ban indult meg a szlovák nyelvű oktatás a szlovákok által lakott helységek általános iskoláiban. Egyidejűleg Békéscsabán önálló szlovák általános iskola is alakult, amelyben - időnkénti zökkenőkkel ugyan - folyamatos volt az oktatás. Az 1949. évi XX. törvénycikk a nemzetiségek jogait is rendezte, s minden nemzetiség számára biztosította az egyenjogúságot és az anyanyelven való művelődés jogát. Ennek következményeképpen nyílt meg 1949 őszén Békéscsabán a szlovák gimnázium, amely intézmény 1974-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A negyedszázados évforduló aláhúzza a szlovák tannyelvű gimnázium jubileumi évkönyvének jelentőségét. A sokszorosítással készült, tetszetős külsejű kiadványt Hankó György tanulmányi felügyelő szerkesztette és Chlebnyiczki János igazgató lektorálta. Előszót Araczki János, a békéscsabai városi tanács elnöke írt hozzá. A jubileumot a kötet elején kedves, szlovák nyelvű vers köszönti. Az évkönyv érdekessége, hogy két nyelven: magyarul és szlovákul írták. A legtöbb írás két nyelven olvasható benne. A jubileumi kiadvány legértékesebb részei - éppen a 25 éves évfordulóra való tekintettel az iskola történetével, fejlődésével kapcsolatos fejezetek. Legizgalmasabbnak érezzük Hankó Györgynek az iskola történetével foglalkozó tanulmányát. Megtudjuk belőle, hogy 1946ban a Szlovák Antifasiszta Front szorgalmazta a szlovák nyelvű oktatás megindítását Békéscsabán. Az 1946-49 közti idők szűkszavú áttekintése után az alkotmány adta lehetőségek kihasználásáról ír a szerző: a diákotthon megalakulásáról és a gimnázium megnyitásáról 1949-ben. Kár, hogy a 25 évnek csak néhány soros beszámoló jut, pedig sokkal részletesebb méltatást is megérdemel ez a negyedszázad, amely hazánk történetének legnagyszerűbb korszakába kapcsolódik. Befejezésül a szerző felvázolja a jövő perspektíváját: az iskola ajövőben is tevékenykedni kíván a szlovák nemzetiségi lakosság művelődésének kiszélesítéséért. „Beszélő számok" cím alatt a statisztika eszközeivel kapunk szemléletes képet a tanulólétszám alakulásáról. Megtudjuk, hogy 25 év alatt 393 érettségi bizonyítványt adott ki az iskola. Tanulmányozhatunk egy táblázatot, amely azt részletezi, hogy mely iskolákból nyeri a gimnázium a tanulókat. Ebből világossá válik az az örvendetes tény, hogy nemcsak a szlovák nyelvű és szlovák nyelvet tanító általános iskolákból, hanem a többi megyebeli általános iskolából is iratkoztak tanulók a szlovák gimnáziumba, akik nyilván a nyelvtanulásban látták ennek értékét. Egy másik összeállítás arról ad számot, hogy Magyarország hét megyéjéből mondhat magáénak tanulókat az iskola. Nem lehet eléggé értékelni azt a tényt, hogy a testület nem téveszti szem elől tanítványait, miután befejezték tanulmányaikat. Azt is olvashatjuk az adatok között, hogy a 393 érettségi bizonyítvány tulajdonosaiból 212 a felsőoktatásban tanult tovább. Még érdekesebbek azok az adatok, amelyekből megtudjuk, hogy az iskola tanulói közül többen eljutottak Kassa, Pozsony, 652