Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - SZEMLE

szövetkezet törtenete mutatja azt az országosanjelentkező gondot, hogy a tszcs-k alapítására és első éveikre nagyon kevés írott forrás áll rendelkezésünkre. A szövetkezetek adminisztrációja az első években nagyon szűk körű, sokszor egy iskolásfüzet jelentette az egész iroda papíranyagát. Éppen ezért a helyi írott források hiányában a levéltári iratokra és a visszaemlékezésekre kell támaszkodni. A pusztaföldvári Dózsa Tsz esetében a visszaemlékezések alapján alkothatunk képet az 1949-től 1960-ig eltelt időről. A tsz korai története az alapító tagok interjúszerű portréiból áll össze, aszerint, ki mire emlékszik a régi időkből. így nem egyszer előfordul, hogy ugyanaz több helyütt megismétlődik, sokszor ellentmondóan. Mindez jól mutatja, hogy a visszaemlékezés a történeti feldolgozómunkában csak nyersanyag lehet, szerző feladata adataik történész szemléletű feldolgozása, a mutatkozó ellentmondások feloldása. Az Orosházi Dózsa Tsz esetében rendelkezésre állnak az iratok a „hőskorból". így a visszaemlékezések közreadása mellett az adatok mintegy alátámasztják, igazolják az alapító tagok által elmondottakat. A termelőszövetkezetek történetének megrajzolásához feltétlenül szükséges lett volna áttekinteni a rendelkezésre álló levéltári forrásokat. Segítségükkel a visszaemlékezők adatai pontosíthatók lettek volna, hiszen a községek elöljáróságainak, Orosháza város polgármesterének, valamint a tanácsoknak az iratai sok fontos adatot őriztek meg. Sőt rendelkezésre állanak a megye vezető tisztviselőinek, a főispánnak és az alispánnak a felszabadulástól 1950-ig, a tanácsok megalakulásáig meglevő irataiban olyan kimutatások, térképek is, amelyek az első tszcs-ok legfontosabb adatait tartalmazzák. A Vas-Műanyag ISz történetét bő történeti forrásanyag alapján lehetett összeállítani. A szövetkezet kitűnő saját iratanyaggal rendelkezik, olyannyira, hogy történetének szerkesztői megelégedtek az egész kiadványban az iratok rövid összekötő szöveg kíséretében való teljes szövegű, vagy részletet tartalmazó közreadásával. így a kötet történeti olvasókönyvre, forráskiadványra emlékeztet, mint történeti feldolgozásra. A szövetkezet országos, sőt határainkon is túlnövő hírneve indokolttá teszi, hogy történetét a most közreadott sokrétű forrásanyag alapján összefüggő feldolgozásban is megírják. Az idézett források szerkesztése nagyon szerencsés, de mégsem összefüggő történet így a könyv. Hasonló probléma a tsz-eknél is fennáll, amikor már megtalálhatók a közgyűlési jegyzőkönyvek, a belőlük vett idézetek némi összekötő szöveggel helyettesítik az összegző jellegű megállapításokat. Mindhárom kiadványban a felsorakoztatott adatok, a jegyzőkönyvi idézetek a tagoknak talán ismerősek, de mégsem az evidencia elejével ható tények. Nem ártott volna itt-ott bizonyos fogalmak rövid magyarázatát adni. A helyi események országos összefüggéseit a későbbi fejezetekben sem találjuk meg, nemcsak a községtörténeti bevezetőben. Pedig ezt sem biztos, hogy mindenki pontosan ismeri. Nagy örömmel kell azonban üdvözölnünk a kötetek végén található függelékek összeállítását. Különösen a Vas-Műanyag ISz történetében találunk számos archív és a mai viszonyokat bemutató, hamarosan történeti értékűvé váló fényképfelvételeket. Az alapító tsztagok fényképei, a mai vezetőségeké mellett, hasonló célt is szolgálnak. 648