Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: A pedgógiai tudat történeti kialakulása - Kemény Gábor művei alapján

Tessediknél is, igaz, de a „társadalmi szerződések" megszületése idején vagyunk, a fiatal kapitalizmus ébredő, reményteljes korában, amikor az általános jólét és boldogság hite és lehetősége jogosan ejthette hatalmába a Tessedikhez hasonló tevékeny szellemeket". 4. Kemény Gábor azt is gondosan elemzi, hogyan hat Tessedik az őt követő korok pedagógiai tudatának fejlődésére. Noha „rendszeres neveléstant nem írt Tessedik, de elaborátumai, melyeket sohasem pusztán elméleti elgondolás alapján, de mindig a mások és önmaga tapasztalatai alapján írt, mégis nagy értékűek, mert az egész nevelési rendszer átfogásáról tanúskodnak. A Projectum nem tudományos részletességgel megszerkesztett utasítás, de mégis nagy jelentősége van, ha elgondoljuk, hogy Vandrák András munkálata - az első tudományos és módszeres utasítás - csak 80 évvel később, 1870-ben látott napvilágot. Tessedik látja az utat, mely a módszertől a szellemen át az iskolaszervezésig vezet, s látja az iskola és élet, a tudomány és élet nagy összefüggéseit. Hatása közvetlenül vagy közvetve azért olyan példátlan. Iskolaszervezési gondolata meglátszik Vajda Péter munkáján, racionalizmusa Tavasi Lajos erőfeszítésén, mellyel 1848-ban a tanszabadságért küzdött; Benka Gyulán, aki a gyermekszeretetre építette fel igazgatói és tanári munkáját. De lehet-e egy igazi nagy ember hatásának finom szálait tovább s végig vezetni - kérdezi Kemény Gábor? S így folytatja: Józan életszemlélete nem ütközik-e ki Chovan Károly természettani oktatásában, világos gondolkodása Neumann Jenő (a már említett Nádor Jenő apja) rendkívül világos, minden homályt kizáró mennyiségtanában, vagy, hogy a kis körnél tovább menjünk, nincs-e egy szikra Tessedik temperamentumából Böhm Károlyban, aki Kant filozófiájából kiindulva és erkölcsi posztulátumaitól determinálva egyengette a magyar filozófia útját, vagy Schneller Istvánban, aki szervezés nélkül is egy láthatatlan iskolát teremtett a személyiség pedagógiájának. Tehát tagadhatatlan, nagy embere volt Tessedik a neveléstörténetnek és az agrártörténetnek. De igazi nagyságát mégis csak az döntötte el, hogy az örök magyar szellemfejlődésnek adott nagy útmutatást - állapítja meg Kemény Gábor. 5. Hosszan idézhetnénk még Kemény Gábor Tessedikre vonatkozó, lényeglátó, helyretevő, kultúrtörténeti szerepét reálisan értékelő megállapításait. Kemény Gábornak azonban nemcsak ez az érdeme! Mint mondottuk, a múlt pedagógiai, társadalmi tapasztalataiból ő erőt merít, tanulságokat von le jelene és a magyar pedagógiai tudat jövőbeni fejlődése számára. Következtetését ezért kell fokozott figyelemmel kísérnünk: „Amit a 18. század nagy gondolkodói ösztönösen megéreztek, és - mint Tessedik példája mutatja - környezetükkel dacolva is fanatikusan megvalósítani törekedtek azt, ti. a környezetbe való harmonikus belenevelést, a 20. század pedagógiája tudatosan akarja elérni. A mi pedagógiánk - mondja Kemény Gábor - az elméleti és gyakorlati ismeretek nagyobb felvértezettségével, a biológia, gyermektanulmány, orvospedagógia, képességvizsgálat, individuálpszichológia, pszichoanalízis, szociológia termékenyítő szempontjával gazdagodva - nem akar egyebet, mint igazolni a 18. század teremtő eszméit. Ez az igazolás természetesen nem visszatérést jelent egy letűnt kor primitívebb állapotához, de előrehaladást az embernek ma már jobban kiismert egyénisége alapján. Ez az igazolás köti össze Tessedik szellemét a mai korunkkal - hangoztatja Kemény Gábor -, s ez az összefüggés teszi érthetővé, hogy Tessedik sokoldalú szociális munkájában az újkori pedagógia természetes alapvetését látjuk". Ismerve Tessedik életművét meggyőződéssel állíthatjuk, hogy munkásságának teljes feltárása és szocialista értékelése még évtizedeken át ad programot a kutatóknak, - de Kemény Gábor klasszikus értékű megállapításai, Tessedik értékelésének mindig biztos útjelzői lesznek. 6. Ezek után Kemény Gábor másik nagy szarvasi példaképéről, Vajda Péterről alkotott nézeteit foglaljuk össze. Kemény Gábor munkásságának legalább olyan hálás és jelentős területe, mint a Tessedik-kép kialakítása. 1931-ben kiadja Vajda Péter erkölcsi beszédeit. Bevezetésül 621