Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: Adalékok Gyula idegenforgalmi földrajzához

A másik két terület azt mutatja, hogy elsősorban eltérő földrajzi adottságú környezetből jönnek - hegy- és dombvidékekről -, tehát a táji változatosság igénye, mint fontos tényező hat. Ezek az idegenforgalmi vonzásterületek egybeesnek Magyarország fontos ipari és bányaterületeivel. Ez elsősorban balneotherápiás adottságainak köszönhető, hiszen főként utóbbi területekről igen sok ember keres itt gyógyulást, illetve felfrissülést. A jelenség azonban tükrözi azt is, hogy általában a legfejlettebb területek a legjelentősebb idegenforgalmi kibocsátók is. Részben ezzel is magyarázhatók a térképen látható nagyobb - relatíve - üres foltok, de a távolabbi területek esetében már a megnövekedett távolság és a közelebbi idegenforgalmi centrumok hatása is közrejátszik. Az elszórtan jelentkező extrém értékek (pl. Rigácsé, Zalameggyesé) magyarázata az, hogy esetleges okok miatt, az alacsony lélekszámhoz képest, megnő a Gyulán megszállt lakosok száma. Ennek következtében e települések évente változhatnak. A 6. ábra a vendégnapok abszolút értékeinek megoszlását mutatja. Gyakorlati szempontból e térkép használhatóbb, jobban kifejezi az egyes kibocsátó centrumok nagyságát, viszont nélkülözi a kapcsolatok intenzitásának fokát, ami az idegenforgalom tervezésénél is igen lényeges. Ámbár a települések szintjén a két térkép között lényeges különbségek vannak, a sűrűsödés a 6. ábrán is nagyjából az ismertetett vonzásterületeket raj6. ábra: A vendégnapok térbeli megoszlása (Gyulán eltöltött vendégnapok száma) i. io alatt, 2. 10-50, 3. 60,1-100, 4. 100,1-500, 5. 500,1-1000, 6. 1000,1—5000, 7. 5000 felett 63