Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bendefy László: Huszár Mátyás halála és sírja

gyár jakobinus mozgalomban kompromittált néhány személy, mint Kazinczy és több írótársa is, részt vettek Bessenyei céljainak megvalósításában. Ennek következményeként az 1805. évi országgyűlés már követeli, hogy a Helytartótanácshoz intézett beadványokat és felterjesztéseket is legyen végre szabad magyar nyelven benyújtani. 1807-ben pedig azt követeli erőteljesen az országgyűlés, hogy az iskolákban vezessék be a magyar nyelvű oktatást. 1825-ben megjelenik a „Zalán futása". Hatása óriási volt! Most már a politikusok is követelték, hogy állítsák méltó helyére a „lingua patria"-t, a magyar nyelvet, mint „a nemzeti szellem típusát", mert „a hazát szeretni annyit jelent, mint szeretni a hazai nyelvet". Ez a hazafiúi lelkesedés fűthette Huszár Mátyást, amikor 1827. március 20-án a Duna-mappáció jelentőségéről és állásáról szóló terjedelmes jelentését nem a kötelező latin vagy német, hanem magyar nyelven terjeszti fel a Helytartótanácshoz. A jelentés olyan kimerítő és értékes, hogy nem dobták vissza, de megbízták Temesvári Miklós tanácsost, hogy hivatalos formában azonnal részesítse Huszárt erőteljes megrovásban, mivel a fennálló rendelkezések ellenére jelentését nemzeti magyar nyelven („lingua Nationalis Hungarica") merészelte felterjeszteni. Huszár Mátyás aláírása az 1827. március 20-i magyar nyelvű helyzetjelentésen Huszár ettől a naptól kezdve többe nem tudós, nem a geniális térképész, műszerszerkcsztő és a folyószabályozások szervezője, hanem rebellis magyar, akitől tartani kell. Már csak azt kellett kidolgozniuk, hogyan távolítsák el „tapintatosan" és elfogadható szakmai indoklással a Dunamappáció éléről. Az aljas munkának végrehajtásával Rauclmiüller von Ehrenstein Józsefet, az Országos Építészeti Főigazgatóság újonnan kinevezett főnökét és annak helyettesét, Eklér Józsefet bízták meg. Első lépésként elrendelték a Körösök vízrendszere szabályozásának azonnali megkezdését s ennek vezetőjéül Huszár Mátyást nevezték ki. 1829. május 16-án és 19-én rendezték meg a Duna-mappáció főnöki hivatalának átadását az utód: az ifjú Vásárhelyi Pál kezébe. És még annyi időt sem engedve Huszárnak, hogy becsomagoljon, május 20-án az első postakocsival útnak kellett indulnia Nagyváradra.

4 599