Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Csende Béla: Megjegyzések az első magyar Énekiskola tervezethez

S ha ezt nem teszi (mert a zene nálunk még „kulturált városiaknál" is csak „luxus" cikk), akkor továbbra is elsikkad e téren az a sok-sok igen szép képességekkel rendelkező falusi, tanyasi tehetség."

8 Gulyás György beadványának 5. pontja nagyon régi (ma is aktuális) problémát boncolgat. Megítélésünk szerint ezzel a gonddal a szocialista társadalom építésének időszakában is állandóan számolnunk kell, s szükséges is odafigyelnünk, amit a munkás-paraszt szövetségből adódó politikai-társadalmi feladatok is indokolnak. Gulyás lényegében évszázados problémát, gondot, az előbbre haladás, a jövő szempontjából fontos és indokolt feladatot kívánt megvalósítani elsősorban Békés megyei aspektusból, a korábban sokat szenvedett, meggyötört, kisemmizett és kulturálatlanságra kárhoztatott békési emberek érdekében. Függetlenül attól, hogy Gulyás György tervezetében a korszerű zenepedagógia elmélete és gyakorlata, a haladó pedagógiai hagyományok, a Magyar Kommunista Párt és más pártok művelődéspolitikai célkitűzései és elképzelései olykor ötvözötten jelentkeztek, a gyakorlatban, vagyis Békés-Tarhoson az oktató-nevelő munka folyamatában 1948 után egyértelműen a Magyar Dolgozók Pártjának művelődéspolitikáját hajtották végre. A beadvány további része a feladatok megoldásának lehetőségét, illetve formáját és módszerét taglalja: „Ha azt akarjuk, hogy az erre érdemes, tanulni vágyó, értékes, 5 főképpen tehetséges falusi gyermekek is megtalálják az utat ehhez az iskolához, akkor elébük kell mennünk, intézményesen biztosítanunk kell a továbbtanulás lehetőségét számukra: internátus megszervezésével. Enélkül a tanyai, falusi gyermek örökké kizárt maradna a komolyzenei nevelésből, pedig éppen őrá kellene építeni ezt az iskolát, mint aki a zenei rontó hatásoktól legtisztábban megmaradt. Hiszen a mai lehetőségek mellett nincs módjában komolyabb és alaposabb zenei tanulmányokat folytatni, de: nincs is megfelelő zenei vezetője a vidéknek (talán még a városnak is kevés helyen), akik magyar gyökérre akarnának építeni! Nem véletlen az sem, hogy az Énekiskolát vidéken akarjuk megvalósítani. Vannak növények, amelyek nem nagyon bírják el a környezetváltozást. Élnek ugyan, talán még virágoznak is, de gyümölcsöt ritkán és akkor is keveset teremnek. A megújuló zeneoktatásunknak is, de a hagyományokra épülő zeneiskolának életfontossága lesz, hogy ne szakítsuk el gyökerétől, amelyből táplálkozik. így biztosan izmos fává terebélyesedik, amelyik bőséges és egészséges gyümölccsel fizet majd az érte hozott áldozatokért, munkákért. Legyen ez az iskola a vidék szakiskolája, a falvak iskolája, bizonyságul annak, hogy magasabb zenei képzésű gyökerére talált végre, hogy a „környezetében" bennmaradt gyermek ugyanolyan lélekkel térjen vissza, mint amilyennel elbocsátotta a falu, vagy a tanya."

9 Gulyás György beadványát a következőkkel zárta: „Az Énekiskola benépesítéséről, a tanulók kiválogatásáról kell még megemlékezni. Már előbb szó volt arról, hogy tulajdonképpen az alsótagozatban történhetik meg az igazi minőségi kiválogatás. A vidék, a falu és tanya gyermeke elé elébe kell mennünk olyan formán, hogy ott a helyszínen, pl. a tanítók által ajánlottakkal tehetünk próbát. A helybeli városi és közeli környéki gyermekekkel könnyebb a dolgunk. Minden esetben fontos azonban, hogy a gyermekek bizonyos ideig, az alapos megfigyelés végett az Enekiskolában tartózkodjanak. (Ezt a kérdést végeredményben a gyakorlat fogja tisztázni.) Ugyanilyen fontos a tanerő kérdése. Mint előbb, itt is minden esetben szükséges lesz az ún. „gyakorlati próba". Minden esetben feltétlenül személyhez kötni a kiválasztást itt is. Sok minden emellett szól: személyi és szuggesztív hatás, hivatásérzet kérdése, - akik már bizonyságát adták készségüknek - stb. Ez utóbbi különös fontosságot nyer azáltal, ha arra gondolunk: előbb-utóbb szóba kell kerüljön a vidék tanítóinak ilyen irányú átképzése. Ebből jelentős részt kell kérjen majd az Énekiskola. Eszmeileg, elvi síkon, énekpedagógiai és gyakorlati téren arra csak alkalmas, az .Énekiskolának hivatásukat érző tanerői lesznek alkalmasak."

1

0 596