Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Csende Béla: Megjegyzések az első magyar Énekiskola tervezethez

Téhjyek MkUMfUWMÜk eMiékek Megjegyzések az első magyar énekiskola tervezetéhez CSENDE BÉLA Harminc esztendővel ezelőtt - 1945. augusztus 3-án - Gulyás György a Debreceni Dóczi Tanítónőképző Intézet ének- és zenetanára „Magyar Állami Énekiskola" létesítésére vonatkozóan beadvánnyal fordult Békéscsaba város polgármesteréhez. Beadványa mottójául Kodály Zoltánnak Ádám Jenő: Módszeres énektanítás című munkájában írt Útravalójából idézett: „...Új korszak hajnalán vagyunk. A felszabadult, magyar gyermek, emberkort érve, megteremti a boldogabb Magyarországot. És ebben az éneknek is lesz része."

1 Gulyás György beadványa a felszabadult Magyarország új demokratikus, köznevelési, reformtervében az ének-zenei nevelés új alapokra való helyezését sürgette, megfelelő intézmény létrehozásával. A beadvány úttörő és egyben korszerű, minden vonatkozásában megalapozott, a célt és a feladatokat a maga idejében reálisan megjelölő voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Magyar Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium a nagyszámú javaslatok közül Gulyás György tervezetét fogadta el. 1946-ban a minisztériumnak a zenei oktatás és nevelés korszerű átszervezési tervében ez a következőkben nyert megfogalmazást: „... Megtörténtek a lépések ének tanító-képző intézet létesítésére is. Az énektanítás biztosítéka lesz a zenekultúra megfelelő irányításának az iskolában. Énekszaktanító-képzés eddig a Zeneművészeti Főiskola egyéves tanfolyamán folyt, az énekszak tanítás azonban mindmáig csak a székesfővárosi iskolákban honosodott meg. Az énektanító-képző intézet feladata lesz az ország valamennyi iskoláját megfelelően képzett énekszaktanítókkal ellátni."

2 Gulyás György beadványa - amely alapján Békés-Tarhoson 1946-ban létrejött az ország első Énekiskolája (pontos neve: Országos Állami Ének- és Zenelíceum és Tanítóképző Intézet, s vele kapcsolatos ének- és zenei gyakorló általános iskola) - megítélésünk alapján megérdemli, hogy nyilvánosságra kerüljön és megismerjék ne csak a szakemberek, hanem mindazok, akik érdeklődést tanúsítanak Békés megye kiemelkedő kulturális hagyományai iránt. A közreadáson túl szükségesnek tartottam, hogy a beadványhoz esetenként megjegyzéseket fűzzek azzal a céllal, hogy még közelebb hozzam a ma emberéhez, függetlenül attól, hogy a tanulmánynak is beillő előterjesztés harminc év után sem vesztett semmit sem aktualitásából, jelentőségéből. Gulyás György nagy érdeme, hogy beadványában igen sokoldalúan, konkrétan, a gyakorlatban kivitelezhetően, a kor követelményének megfelelően először vázolta fel és indokolta meg egy olyan köznevelési intézmény létesítésének szükségességét Magyarországon, amelyről korábban - a Horthy-korszak idején - álmodni sem lehetett. Gulyás 1946. augusztus 3-án Békésen kelt beadványát a következő gondolatokkal vezette be: „Sok szó esik mostanában arról is, hogy valamiképpen intézményesen biztosítanunk kellene a falvak, a tanyák számára a zenei vezetők képzését. Egyes cikkek és vélemények szerint a vidéki zeneiskolák képeznék ki a zenei vezetőket. Ehhez azonban megfelelő zeneiskolák is kellenének! 593