Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - KIÁLLÍTÁS - Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről

A békési duzzasztómű Az irányelvek kimondják: az árvízvédelem érdekében meg kell erősítem a meglévő védelmi töltéseket, mintegy negyven kilométeres szakaszon le kell zárni a töltések alatti vízáteresztő rétegeket, 4,5 kilométeres szakaszon pedig a töltésvonalat ki kell igazítani. A rendkívüli árvizek ellen sürgősen ki kell építeni a Mályvádi-, Mérgesi- és Kutas-árvíztározókat. Az árvíztározók gondolatának helyességét az 1974. évi árvíz elleni védekezés - amikor az ún. Körösdeltát a víz előtt megnyitották - fényesen igazolta. Az 1980-as években befejeződő Duna-Majna-Rajna csatorna, a megépítendő Duna-Tisza csatorna, valamint a Csongrádi vízlépcső a nyugati országokon keresztül az óceánnal, keletre pedig a Fekete- és a Földközi-tengerrel megteremti a közvetlen hajóút kapcsolatot. így Bckés megye is részesülhetne az olcsó víziszállítás előnyeiből. Ennek érdekében hajózsilipet kell építeni a békési duzzasztómű, valamint a körösladányi duzzasztómű mellé, hogy a Nagy-Alföld valóban bekapcsolódhasson a hajóforgalomba, akkor a hajózási szerveinknek is időben és kellő módon fel kell készülniük. Az 1970. évi belvíz rombolása után az igazgatóság működési területén 1435 lakást kellett újjáépíteni és 756-ot helyreállítani. Hasonló károk megelőzésére belterületi csatornahálózatot kell építeni valamennyi településen. Külterületeken pedig talajjavítással és átmeneti tározókkal növelni kell a belvíz hasznosítási lehetőségeit. A nagyfokú szervezettség, tervszerűség és gépesítés folytán a mezőgazdaság egyre inkább iparszerűvé válik, rohamosan növekedik a vízigény a termékeiket feldolgozó melléküzemeikben, állattartó telepeiken és öntözött tábláikon egyaránt. Az 1974. évben 85 000 kat. holdnyi terület 589