Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - KIÁLLÍTÁS - Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről

Komplex vízgazdálkodás „Mert jobbra-balra túl a gátakon, minek órmójáti most végtelenül őrt állanak a telefon karók, a föld, a hajdan mocsaras terül, hová a hegyek lefutó vizét öntötte ki a Fekete-Körös évezredek óta; öntené ma is, de a gát magas, a töltés erős, erős az ember, elvette a földet, a folyónak erős utat szabott, ahol a víz áradt, nádas, erdő zúgott, vetemények hullámzanak ma ott." (Erdélyi József: Fekete-Körös. 1930.) A Fehér-Körösnek a múlt század közepén új mederbe történt vezetése újabb problémát szült. Gyula és Csaba folyóvíz nélkül maradt. Az élővízínség az 1863. évi nagy aszályos időszakban szinte elviselhetetlen volt. Ezen a szükségen Gyulát illetően úgy próbáltak segíteni, hogy 1864ben a Nádor-malomcsatorna vizét, amely eddig a Csohosréten folyt le, egy új csatornával, a Fehér-Körös régi medrébe, az Elő vízcsatornába vezették. S hogy a csabaiak is élővízhez jussanak, e vizet a régi hajóscsatorna felhasználásával épült Veszei-Csabai-Sikkony közötti ún. Csabai csatornába, majd Békésen át a Kettős-Körösbe irányították. A kiépített ún. Elővízcsatoma az élővízen kívül az árvízveszélyt is szállította. A károk megelőzésére a töltéseket megerősítették, a torkolatnál zsilipet építettek és a három város - Gyula, Csaba, Békés - védelmére körtöltéseket emeltek. Hogy az Elővízcsatoma a Fehér-Körösből is táplálhatóvá váljék, 1896-ban Melocco Leonard vállalkozó vezetésével megépítették a gyulai Poirée-keretes tűsgátat, mint duzzasztóművet és tápcsatornát. Ennek üzembe helyezése óta a három város élővízellátása zavartalan. A csatorna vízszintjének kellő szabályozása érdekében 1900-ban megépült a Békési I. számú Szivattyútelep, amely a vizet a Kettős-Körösbe emeli. E szivattyútelep teljesítményét kívánta növelni az 1960-ban épült II. számú átemelő telep. Az Elővízcsatoma megépítésével létrejött hazánk első öntözött mezőgazdasági területe; ugyanis a Póstelcken letelepült bolgárkertészek 1900-ban már öntözéses gazdálkodást folytattak. A csatorna nemcsak a települések lakosságát és a mezőgazdaságot szolgálta, hanem az üzemeket is ellátta vízzel, pl. több kisebb üzem mellett a békéscsabai MAV-állomást, a volt villanytelepet, az István malmot s az utóbbi években a rendkívül vízigényes Békéscsabai Konzervgyár is a fogyasztók sorába lépett. A víz elszennyeződése napjainkban világjelenség, nem mentes ez alól a Körös-vidék sem. A frissvízellátás kezdetben a Fehér-Körösből történt a duzzasztómű és a tápzsilip segítségével. Ezek azonban télen és árhullám idején nem működhetnek. Az elszennyeződés megakadályozását hivatott segíteni a nemrég épült szeregyházi úszós vízkivételi mű, amely a szeregyházi csatomán keresztül a Fehér-Körös vizével táplálja az Elővízcsatornát. A Körösök szabályozása során az árvízveszély csökkenésével, századunk elején ismét előtérbe lépett a Körösök hajózási viszonyainak a megjavítása. Kormányhatározatra 1906-ban megépült a bökényi-, majd 1939-ben a békésszentandrási duzzasztómű és kamarazsilip. Ezzel a Körös 115 km hosszan hajózhatóvá vált egészen Békésig. A kamarazsilipek ma is korszerűek, 1200 tonnás hajók átbocsátására alkalmasak, így IV. osztályú hajóutat képeznek. A duzzasztóművel 586