Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - KIÁLLÍTÁS - Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről

bérben (mivel csak ezekből a hónapokból maradt adatunk) 217 540 kéve nádat, 2220 öl zsindelyt, 15 250 öl homokot, 600 db keményfa lápot, 237 db puhafa lápot és 2663 öl tűzifát úsztattak le a Körösön. Nem csoda, ha a tömeges faúsztatás a közlekedésben fennakadást, a folyók partjában, a gátakon, hidakban kárt okozott. Ezért 1774-ben a megyei hatóságok újabb szabályrendeleteket hoztak. Elrendelték, hogy minden tutajt - szálfa úsztatásnál - elől-hátul kormányrudakkal lássanak el, csáklyákkal, piszkékkel és elégséges kötelekkel szereljék fel, vezetésére pedig kormányos embert állítsanak. A kasos és a rucaláp úsztatást a szabályozási társulatok nyomására, mivel „a folyamszabályozás sikerének biztosítékai figyelmen kívül hagyattak" végképp eltörölték.

1

9 Nem esett még eddig szó egy ősi csónak fajtáról, a „bödönhajó"-ról. Ez az egy faderékból kivájt csónak meglehetősen kedvelt eszköze volt a Körös-vidék halászainak, pákászainak, a víz mellett lakó zselléreknek, parasztoknak. Főképp a csendesebb vizeken használták, állva rudakkal hajtották, irányították. Méretük meglehetősen különböző volt. Gyula környékén az elmúlt években ástak ki egyet. A mintegy hét méter hosszú csónak korát XVI. századinak becsülik a szakemberek. Meglepődve szemléltem egy ennél még nagyobb, mintegy tizenegy méter hosszú bödönhajót, amikor a román tengerparton, a constantai Haditengerészeti Múzeumban néhány évvel ezelőtt rábukkantam. A XVII. századira becsült csónakot Arad megyében találták a Fehér-Körös egy elhagyott régi medrében. A Fehér-Körös medrében talált bödönhajó a constanfai Haditengerészeti Múzeumban 585