Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - KIÁLLÍTÁS - Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről

WUÍTAS Kiállítás Békésen a Körösök történetéről BÍRÓ JÓZSEF ,,A Dunánál, mely a Fekete Erdőn fakad s a Fekete-tengerbe szakad, a Fekete-Körösre gondolok, mely mint örök bum árad és apad, gátak közé szorítva, mint eremben az élet vágya, s csontjaim megett a gondolat: felszabadítani az elnyomott szegényembereket;" (Erdélyi József: Fekete-Körös. 1930J A fenti Erdélyi József versrészietet választották a rendezők a békési Jantyik Mátyás Múzeumban nyílott „A Körösök története" című kiállítás mottójául. A választás nem véletlen, hiszen a költő verseiben szívesen és gyakran fordult a Körös felé, gyermek- és ifjúkorának oly kedves vidékéhez. Méltán nevezhetnénk a Körösök költőjének is. (Reméljük, nem haragszik meg ránk Erdélyi József ezért a leszűkítésért.) A kiállítás gondolata még 1971-ben felvetődött, amikor a békési múzeum igazgatója felkérte a Közlekedési Múzeumot egy Körös-hajózási kiállítás megrendezésére. A múzeum azonban csak későbbi időpontban vállalkozhatott erre. A halasztás hasznosnak bizonyult. A szóba jöhető anyag áttekintése után kiderült, hogy csupán a Körösök hajózására szorítkozó anyag egy önálló kiállítás keretében túl keveset nyújtana a vidék közönségének. Érdekesebb, hasznosabb lenne egy átfogóbb - a szabályozást, a hajózást, a vízgazdálkodást felölelő - kiállítást bemutatni, amelynek témája évszázadokon át legnagyobb problémája volt a Körösök vidékének. A témakibővítés gondolatát szívesen fogadták az illetékes szervek is. így 1974. október 5-én került sor a megnyitásra, Békés felszabadulásának 30. évfordulójára. A kiállítást a Békés Városi Tanács elnökének, Makoviczki János elvtársnak köszöntő szavai után Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöke adta át a közönségnek. A régi békési ,,Nagyház"-ban, a Jantyik Mátyás Múzeum helyiségében méltó helyet kapott a Közlekedési Múzeum, a Vízügyi Múzeum, a Békési Múzeum és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság közös rendezésében készült kiállítás. A rendezők nem törekedtek történeti teljességre, inkább bepillantást kívántak nyújtani abba az emberi munka nyomán létrejött óriási változásba, amelyben másfél évszázad alatt a Körösök vidéke részesült. Mindezt esztétikus elrendezésben, hogy a látogatók számára a kiállítás megtekintését kulturális élménnyé mélyítsék. 575