Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy György: Az 1974. évi körösi árvíz

amely többé-kevésbé, csaknem ioo éven át, azonos jellegű volt: Az árhullámok kiérkezve a szűkebb völgyekből az Alföld peremére, ott rendeződtek. A rendeződés abból állt, hogy a szabadon hagyott, nyílt ártereken és a mellékvölgyekben, mellékpatakok és fő vízfolyás szögletében átmenetileg tározódtak, s késleltetve, kissé elnyújtva haladtak tovább az Alföldre. A tározódás mértéke sokszor odáig ment, hogy a víztömegek egy része a töltések mögött igyekezett lefolyni. A káros elöntések csökkentésére épültek a völgyet keresztirányban átkötő lokalizáló töltések. Ez a töltésrendszer is igen hosszú idő alatt, a múlt század végétől egészen az elmúlt évekig épült. Mind a fővédvonalak, mind a lokalizáló töltésrendszer többszöri átépítés, bővítés révén ugyan teljes egészében beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mégis az utóbbi évtizedben történt események arra utalnak, hogy a rendkívül nagy munkával megteremtett eredményeink veszélybe kerülhetnek. Ujabb árvízi szabályozások Románia gazdasági életében a Bihari hegyvidék és az Alföld peremvidéke egyre nagyobb jelentőséggel bír. A hegyvidék rohamos gazdasági fejlődése, az iparosodás, a közművesítés és a mezőgazdasági termelés is nemcsak mind több vízfogyasztással jár, de szükségessé vált az árvízvédelmi rendszerek átértékelése, a káros belvizek levezetése, az ipar és öntözés számára hasznosítható vizek tárolása is. Már az 1970-es éveket megelőzően is, de különösen azóta, lényeges változáson megy át a hegyvidék és az Alföld pereme. A Fehér-Körös legjelentősebb mellékvízfolyását: a Csigért szabályozták úgy, hogy 100 m széles hullámtérrel új medret alakítottak ki; a hegyek lábánál Feltótnál 33 millió m

3-es tározót, Kérnél pedig két patak összefolyásánál árvízi késleltető művet építettek. A Csigér és Fehér-Körös közti deltát, mint természetes tározót felszámolták, a Fehér-Körös hullámterét 100 m-ről 200 m-re bővítették és a jobb parti töltést tovább, Borosjenőig kiépítették. A fehér-körösi hullámtérrendezés kapcsán egy sor új mederátmetszést is létesítettek, s az egész töltésrendszert kb. 1 m-rel megemelték. Hasonlójellegű munkák készülnek a Fekete-Körösön is. Várható a Tőz-patak - mely a Fekete-Körös nagy vízhozamának csaknem a felét adja -, teljes szabályozása is. A Sebes-Körösön a töltés erősítésén kívül új töltés épült Nagyvárad és Telegd között, s tekintélyes nyílt árteret kapcsoltak így ki a természetes tározók sorából. A Berettyó vízgyűjtőjén történt legnagyobb változást az Er-csatorna számára épült új meder jelenti. Az árvízi művek fejlesztésével egyidejűleg a peremvidék belvízrendezését, lefolyási viszonyainak javítását is megoldják. A hegyvidéken, illetve az országhatártól keletre történő eseményeknek is tulajdonítható, hogy az árhullámok egyre hevesebbé, tetőzésük egyre magasabbá válik. Az 1970. évi árvíz már teljes egészében kimerítette védműveink védőképességét. A tovább emelkedő árvizek nagyobb kártételeinek kivédésére a gyulavári deltát vésztározónak nyilvánították. Ezzel a többi, értékesebb öblözet védelme átmenetileg ugyan biztosítható, de nem maradhat el most már a teljes alföldi területre is kiterjedő újabb árvízi szabályozás sem. 536