Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Németh Zoltán: A nyíregyházi nyelvjárás kialakulása és egyik közös vonása a Békés megyei szlovákkal

találtunk változatlan alakot (idem do). Az említett jelenség másrészt település- és kultúrtörténeti okokkal is magyarázható: i. a nyelvjárási elemek keveredése folyamán kötött szövegeket (dalokat, rigmusokat stb.) is átvették egymástól a beszélők. Helyzetüknél fogva az így szövegbe beágyazott alakok kevésbé vannak kitéve változásoknak. Ezek legtöbbször megmaradtak változatlan alakjukban akkor is, ha az eredeti környezetükből kiszakítva használták. 2. Hosszú ideje (pl. a gyermekkortól) és állandó kapcsolata volt valakinek az egyházi jellegű írott szövegekkel, amelyek olvasása során állandósult az irodalmi forma (ez esetben a „biblictina" nyelvezete). E jelenség ugyan aránylag keveseket érint, de nekünk van rá példánk. Az általunk tárgyalt nyelvjárások rokonsága és önállósága valahogy úgy viszonylik egymáshoz, mint az embereké: legyen valaki bár vértestévre egy másiknak, ő maga külön egyeddé lett, mert az öröklött sok egyező vagy hasonló, külső és belső tulajdonságai ellenére van egy vagy több megkülönböztető és uralkodó vonása testvérével egybevetve. SZEMELVÉNYEK Özv. Pribolyszky Györgyné) 79 éves, 1974. nov. 20. (Békéscsaba, Szamuely u. 12.) (Eletéről) „...Co buJen vravet'? - Tanvo son sa narodila na sállasi... Tan sa aj do iSkole xocTila za ít'iri roke..., za pet...hát no... hát st'iri..

.Son xod'ila do ÍSkol'e, poton son hát... aj doma... Dorna son konf irmálovala, na Békéscabe... Son sa vidala. Dvacciaton tret'on roke son sa vidala... Z manzelon son zila za triccat osen rokou. Dv'e cfetke zme mali... Hát nevien druhon co vravet'..." Huszárszki János (71 éves) Nyíregyháza: Nóták ,,Nexodin ja hruske kradnui, Mán jixja dost' doma, Len ma vasa Zuzanka fse Do zahradí vola." ,,Iden, ideti, íebo misín: Xubodni maierin son sin. Xubodná md maii mala, Horko, t'asko ma xovala. Jaj, boée moj, ío mán robii: Ci la zetíii, ci tak xodit'? Ozeiíin sa, - bjeda tnoja, Vándrovafí, - noske bolia." 518