Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Schwalm Edit: A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten
Azt tartották, hogy a tyúk kikaparja a szerencsét vagy elröpül a szerencse. A disznó viszont betúrja a szerencsét a házba, vagy beröfögi a szerencsét az ajtón. A katolikusok böjtöltek: szilvacibere és mézes-mákos laska (más néven angyaltészta) volt a vacsora és az ebéd is. (Dévaványa, Körösladány.) A mákos tészta, a sok mák bőségetjelent. Azért eszik, hogy mindenben bővelkedjenek a következő évben. Ugyanezt a célt szolgálja a vacsorára főzött tejbekása (Dévaványa) vagy zsíros kása (Szeghalom) is, amit készíthettek rizsből vagy kölesből. A kása emellett még azt is hivatott biztosítani, hogy a következő évben sok csirkéjük legyen. Körösladányban a köleskását az udvarban szórták végig a fal tövén, a kerítés tövén, hogy szerencsések legyenek. Karácsony szombatján szintén minden házban sütöttek tököt, hogy soha ne fogyjon ki a pénzük. A karácsonyi vacsora után a katolikus családok felnőtt tagjai elmentek az éjféli misére. Az éjféli mise alatt számos szerelmi varázslásra és jóslásra is került sor a legények és a leányok részéről. Ezért igen gyakran előfordult, hogy a református leányok is elmentek a misére, hogy az éjféli periódusban szerelmi varázslást hajtsanak végre. A karácsonyesti mákos tésztából a lányok vittek a zsebükben egy kicsit az éjféli misére. A templomban belerakták a szenteltvíz tartóba, hogy olyan sok kérőjük legyen, amennyi mák volt a tésztán (Szeghalom, Körösladány, Füzesgyarmat). 2 4 Az egyik szerelmi jóslás az almához kapcsolódik: a lányok egy almát vittek magukkal, s a templomból jövet, beleharaptak. Azt tartották, amelyik legény kifelé jövet megszólítja őket, az lesz a férjük (Füzesgyarmat, Szeghalom, Körösladány). Luca napnál szóltunk az akkor megkezdett, és az éjféli misére elvitt, jóslásra használt almáról. Ennek a szokásnak megkopott változata lehet, amelyikből a legjelentősebb motívum, az alma hiányzik: az lesz a leány párja, aki a leányt legelőször megszólítja mise után, vagy akivel legelőször találkozik a templomból kifelé jövet (Dévaványa, Vésztő). A következő jóslás, álomjóslás, s csak közvetetten tartozik az éjféli miséhez: úgy hitték, ha egy leány egész nap böjtöl (semmit nem eszik) és elmegy az éjféli misére, éjszaka megálmodja, hogy ki lesz a férje. Dévaványán, karácsony első napján a következő szerelmi jóslás ismert: korán reggel összeseperték a szemetet a házban, lapátra tették, kivitték az utcára és a keréknyomba öntötték, majd hallgatóztak: amerről kutyaugatást hallottak, arra viszik férjhez őket. (A többi faluban karácsony napján nem szabad szemetet kivinni a házból!) Amikor az éjféli miséről hazaértek, véget ért a böjt. Ekkor ették meg az előre kisütött hurkát és kolbászt, amit angyalhurkának és angyalkolbásznak neveztek. Egyes falvakban azért kellett karácsonykor fokhagymás kolbászt enni, hogy a kígyó nyáron meg ne marja őket, ha a mezőn dolgoznak (Vésztő, Szeghalom). A fokhagyma kígyót távoltartó adatainak legnagyobb részét azonban Szent Gyögy napnál (április 24.) találjuk. Nem mászik a kígyó az emberbe, ha Szent György napkor kolbászt eszik, mert „ennek a szaga megvan benne". 2 2 A fokhagymának betegség megelőző hatást is tulajdonítottak: karácsony szombatján reggel éhgyomorra egy gerezd fokhagymát nyeltek le, hogy ne fájjon a gyomruk (Körösladány, Vésztő) vagy a torkuk (Szeghalom) egész évben. Dévaványán egy 508
