Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Schwalm Edit: A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten

Már említettük, hogy a Luca naphoz és a Luca napi tizenkettedhez tartozó szokásokjelentős része időjóslás és szerelmi jóslás. Hdgymakalendáriuiiwt vagy lucakalendáriumot, illetve Luca napi kalendáriumot a vizsgált Körös menti falvakban Luca estéjén mindig készítettek. Tizenkét hagymahéjat, vagy hat vöröshagymát kétfelé vágtak. Mindegyikre egy-egy csipet sót szórtak s felrakták a kemence szélére. Mindegyik hagymadarab egy-egy hónapot jelentett. Napfelkelte előtt megnézték: amelyiken elolvadt a só, abból az annak megfelelő hónapra esőt jósoltak. Ha a hagymán a só nem ereszkedett meg, az viszont a jelzett hónap szárazságát jelentette. Gyakran karácsony estéjén készítették a hagymakalendáriumot, s akkor az éjféli miséről hazajövet nézték meg, hogy a só milyen állapotban van. A lucanaptárt Luca napjától karácsonyig készítették. E tizenketted minden egyes napjának egy-egy hónap felelt meg (december 13-nak: január 14-nek, február stb.). Minden nap felírják, hogy milyen az idő. Esős, borult, száraz, derűs és vegyes névvel látják el a napokat. Ugyanilyen idő lesz a napoknak megfelelő hónapokban is. A lucanaptárt és a hagymakalendáriumot még ma is elkészítik az öregek, amely állításuk szerint, „mindig igazat mond." Luca nap férjjósló, andrásoló nap is. Kutatási területünkön a legtöbb ilyen szokás ehhez a naphoz kapcsolódik. A lucaszék készítésénél már említettük, hogy szerelmi jóslásnál is használták (Vésztő). A lucaszéket a család egyik tagja (arra már nem emlékeztek, hogy férfi vagy nő volt-e az illető) faragta, Luca naptól karácsonyig. Mikor elkészült a szék, a családban levő eladólány lefekvés előtt az ágya mellé helyezte. Ekkor (tehát karácsony éjjel) megálmodta, hogy ki lesz a férje. Vésztőn Luca estéjén bodagot ettek a lányok. Kenyérsütéskor a teknővakarékot zsírral és jó sok sóval gyúrták össze, s pogácsa formában megsütötték. Azért készítették sósra, hogy a lány megszomjazzon. A hiedelem szerint, aki a lányt álmában vízzel megkínálja, az lesz a férje. A Luca napi ólomöntéssel a lány jövendőbelijének foglalkozását akarták megtudni (Vésztő, Füzesgyarmat). Két barátnő együtt, vagy a lány édesanyjával öntötte az ólmot. Egy vaskanálban megolvasztott ólmot a vízbe öntötték. Amilyen szerszámalak formálódott ki, úgy hitték olyan mcsterségű lesz a lány férje. Például, ha ásó, kapa formát kaptak, akkor paraszthoz, ha kalapácsformát, akkor kovácshoz megy férjhez. Szeghalmon és Dévaványán szilveszterestéhez kapcsolódik az ólomöntés szokása. Luca estéjén minden lány otthon gombócot főzött. Mindegyik gombócba egy papírdarabot tettek, melyekre egy-egy ismerős legény nevét, vagy bármely férfi kersztnevet írtak. A gombócokat egyszerre dobták a vízbe. Amelyik legelőször feljött a víz színére, kézzel kikapták, megnézték milyen név volt benne. Akinek a neve a cédulán szerepelt az, vagy olyan nevű legény veszi majd el a leányt feleségül (Dévaványa, Körösladány, Füzesgyarmat, Vésztő). Szeghalmon egy cédulát üresen hagytak, s ha ez jött fel először a víz színére, a következő évben még nem megy férjhez a lány. A Luca-napi tizenkettedhez is sok férjjóslás kapcsolódik. 12 fadarabot vagy csutkát vittek be a házba a tűzhely elé a leányok. Mindegyik egyegy fiú nevét jelentette. (Ráírták vagy a kezdőbetűjét belekarcolták.) Minden nap tűzbe dobtak egy darabot, de csak az utolsót nézték meg, mi van ráírva. A hiedelem 505