Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - SZEMLE

Szeghalmi Gyula emlékezete Bibliográfia egy polihisztor pedagógus munkásságáról CZEGLÉDI IMRE „Még felsorolni is sok, mi minden volt tanítósága és elemi iskolai igazgatósága mellett: történész, helytörténész, földrajztudós, régész, néprajzos, muzeológus, szépíró, festő, haditudósító, politikus s végül, de nem utolsósorban népművelő... Igazi népművelő, aki nagy tudását közkinccsé tette, s fáradhatatlanul dolgozott élete végéig ..." - így foglalja össze a szerző az alig tíz éve elhalt pedagógus munkásságát. Szinte alig hihető, hogy ezt a sokrétű tevékenységet vidéki tanító megfelelő színvonalon végezhette. Szeghalmi Gyula ebből a szempontból kivételes egyéniség volt. Munkássága gyakran váltotta ki a szakemberek elismerését: az általa feltárt szeghalmi neolitikus telepről írt cikkei Párizsban jelentek meg, tagja volt az MTA és a Nemzeti Múzeum által tervezett etiópiai kutatócsoportnak, alapítója a Bányász Múzeumnak, fontos feladatot teljesített a Tanácsköztársaság idején stb., stb. Ez a magas színvonalon végzett, sokrétű munka indokolja a róla készült bibliográfia fontosságát. A bibliográfus feladata, hogy világosan körülhatárolja az általa feldolgozott irodalmat. A szerző itt példás pontossággal jár el: Szeghalmi Gyula publikált cikkeit és a róla szóló irodalmat dolgozza fel megadott keretek között. Később közölt forrásjegyzékében (könyvészeti források, könyvtári katalógusok, folyóiratok) nemcsak a feldolgozott források pontos évfolyamait, hanem lelőhelyét is megadja. Szerkezetileg három részre tagolja munkáj át: 1. Szeghalmi Gyula kronologikus életrajza. Az egyes évekhez fűződő legfontosabb életrajzi adatokat közli, jól szolgálva e sokoldalú munkásság bemutatását, s újabb adatokat is ad Szeghalmi Gyula megjelent életrajzához. Technikailag egyetlen kifogásunk, hogy amikor olyan életrajzi adathoz ér, amelyet a munkája végén csatolt dokumentumokban teljes terjedelmében közölt, itt a kronologikus részben csupán utal a melléklet számára, s nem közli annak témáját, így arra készteti az olvasót, hogy a mellékletekhez lapozva tájékozódjék az életrajz vonatkozó részéről. 2. Művei és a róla szóló irodalom bibliográfiája. 2io tételt közöl a megjelenés időrendjében, jól elkülönített tipográfiával. Az egyes tételek másodlagos elrendezése betűrendes. E másodlagos elrendezést nem tartjuk szerencsésnek, mert nem válik el egymástól Szeghalmi Gyula munkássága és a róla szóló irodalom. Helyesebb lett volna a következő elrendezés: SZ. Gy. saját művei, társszerzőkkel alkotott művei, majd a róla szóló irodalom. Sokkal világosabb képet kaptunk volna egy-egy gazdagabb termésű év eredményeiről. A címleírásoknál a szerző lehetőleg az autopszia (saját kézbevétel) elvét alkal447