Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - SZEMLE

Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson Békéscsaba, 1972. A Békés megyei Tanács V. B. művelődési osztálya és a Nagyszénás Nagyközség Tanácsának kiadása. 64 p. + 8 t. SCHNEIDER MIKLÓS A 30 éve szocialista fejlődését építő Magyarországon kevés olyan forradalmi kezdeményezést találhatunk, amelynek oly régi előzményei lennének, mint éppen az egyházi iskolák államosítására irányuló törekvéseknek. Ezért nagyon fontos az a körülmény, hogy a Békés megyei Levéltárban előkerült az iskolák államosítása egyik úttörőjének, a magyar szocialista tanítómozgalom vezérének, Czabán Samunak a fegyelmi iratanyaga, melyből nyomon követhető az ellene folytatott szégyenletes eljárásnak minden eddig alig vagy egyáltalán nem ismert mozzanata. Sajnos élete van az iratoknak: a hivatali adminisztráció útvesztői, majd a levéltári őrzés évtizedei nem egyszer rejtettek már el értékes dokumentumokat, melyek aztán egy-egy szerencsés véletlen következtében kerültek napvilágra. Bizonyára van, aki emlékszik ilyen esetekre. (Gondoljunk csak az értékes eszeperantista dokumentumokra, melyek a szegedi ügyészség iratanyagában lappangtak, vagy a szomszéd megyebeli Szegvár község 1919. évi direktóriumának a jegyzőkönyvére, melyet egy tanítónak az 1920as években lefolytatott fegyelmi iratai őriztek meg! A Békés megyei Levéltár kezdeményezése, mely arra irányult, hogy ezt az értékes „leletet" minél előbb közkinccsé tegye, és ezzel is méltó emléket állítson a kiváló pedagógusnak (halála 30. évfordulójára), igen dicséretes gyorsasággal testet öltött, és a levéltár forráskiadványainak 6. füzeteként napvilágot látott a Czabán Samu nagyszénási éveit bemutató dokumentumok gyűjteménye. Az egykorú fegyelmi ügyhöz csatolt iratok sajátos színezetét az adja meg, hogy azok elsősorban a hivatalos állami szervek képviselőinek — főszolgabíróknak, tanfelügyelőknek stb. különféle állásfoglalásai, és csak másodsorban kapnak hangot az érdekelt fél, a hajszának kitett Czabán Samu megnyilatkozásai, ezen belül is azok a fellebbezések, melyekben hallatlan logikai élességgel mutat rá az őt vádoló iratok ellentmondásaira, rosszindulatú torzításaira. A dokumentumok néhány év, 19141917 eseményeit rögzítik csupán, ezért a szerző nagyon helyesen a kötet elején összefoglalót ad egyrészt Czabán Samu életútjáról, másrészt a népoktatás problémáiról és a szocialista tanítómozgalom kezdeteiről, de nem feledkezik meg arról sem, hogy rávilágítson a nagyszénási szocialista mozgalom, szocialista szervezetek történetére is. Az életrajzi összefoglaló egy tartalmas tanítói életpályára vet fényt. Az 1878-ban született tanító az akkori Magyarország széles területeit járta be, míg Rozsnyóról elkerülve Eperjesen elvégezte a tanítóképzőt, és innen először Pest megyébe, majd egy, a KisKárpátok lábánál fekvő Nyitra megyei településre, innen pedig a déli országrészre, a Terr.es megyei Klopódiára került, hogy aztán onnan 1911-ben, 33 éves 445