Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy Dezső: A Mezőfi-féle Újjászervezett Szociáldemokrata Párt költészete

A Mezőfi-féle Újjászervezett Szociáldemokrata Párt (USZP) költészete NAGY DEZSŐ A Viharsarokban tevékenykedő agrárszocialista pártok közül jelentős eredményeket ért el a századfordulón a Mezőfi Vilmos szervezte USZP. Tevékenységének centruma Békés megyében volt, bár országos jelleggel működött. Agitációjának eredményességét bizonyítja, hogy 1905-ben Gyomán országgyűlési képviselőnek választották a választójoggal rendelkező kisbirtokosok és agrárproletárok. Mint ismeretes ez évben nyert először mandátumot Áchim András is, Mezőfi programjával. A kutatások során kiderült, hogy az összes ismert agrárszocialista mozgalmak közül a Mezőfi-féle mozgalomnak volt a leggazdagabb és legváltozatosabb mozgalmi költészete. Ezt mutatjuk be, - ha csupán rövid utalásokkal - dolgozatunkban. Mezőfi Vilmos (1870-1947) órássegédből lett újságíró és publicista. Az 1890-es évek végén a szegényparasztság szervezésének elhanyagolását vádként felhozva, szembefordult az MSZDP vezetőségével. Ö maga kispolgári és nacionalista nézeteket vallott. Az MSZDP-ből való kizárása után, - Várkonyihoz hasonlóan új agrárszocialista pártot alapított, az USZP-t,

1 amely az MSZDP követeléseinek nagyrészét átvette, de nyomatékosabban hangsúlyozta a nagybirtok elleni harcot. Követelte a kötött birtokok megszüntetését és területükön kisbérletek létesítését. Az új párt hamarosan polgári nacionalista szólamokat hangoztatott. Mezőfi a párt vezetőjeként nyíltan tagadta a munkásosztály vezetőszerepét és a Függetlenségi Pártot támogatta. Kossuth Ferenc segítségével mandátumhoz jutott és 1905-10-bcn a szegvári kerület képviselője. Pártja rövid ideig kapcsolatban volt Áchim L. András parasztpártjával, de ezt követőleg, még az I. világháború előtt felmorzsolódott. Mezőfi széles körű publicisztikai tevékenységet folytatott és 1901-től kisebb megszakításokkal a Szabad, Szó című kispolgári, demokrata nézeteket terjesztő lapot szerkesztette 1939-ig,

2 amikor a sajtótörvény következtében átadta Szabó Pálnak és a parasztpárti íróknak. Politikai tevékenysége mellett jelentősnek tartjuk a magyar szocialista irodalom megszületése körül játszott feltűnő szerepét, melyről így ír Komlós Aladár: „ .. . Alakját a párttörténetírás nem vizsgálta kellően. Ha a rágalmakat nem is fogadjuk el készpénznek, - de jelleme gyengébb volt, semhogy a kísértéseknek ellent tudott volna állni sokáig. De el kell ismerni, hogy a tehetséges óráslegénynek voltak helyes felismerései, - amellyel hasznosan korrigálhatta volna az MSZDP szűkkeblű politikáját... Volt érzéke az irodalom iránt is. 1897-ben megindította a Népolvasótárat, s ebben hozta a korabeli szocialisztikus és haladó magyar lírát. Ugyanakkor a Népszava Naptárba Csizmadián kívül nem került be egyetlen új, magyar költő sem 1898-1905 között... A legjobb olvasnivalókat ő adja a proletáriátusnak és parasztságnak, mindenképpen ő a szocialista költészet bábája".

3 420