Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei
a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi minisztérium egyik főosztálya látta el. 1871-ig Mezőhegyes közigazgatásilag Pitvaroshoz tartozott, s az ügyek intézéséért Mezőhegyes évenként 200 Ft osztrák értékű forinttal járult Pitvaros költségvetéséhez 1871-ben az országgyűlés által elfogadott - s már említett - XVIII. t. c. rendelkezett a „községek rendezéséről". Ez ösztönözte az állami birtokon is a községszervezést. 1872. július 6-án 1 1 az összeülő „birtokosok" és lakosok, illetőleg azok képviselői kimondták Mezőhegyes nagyközség megalakítására vonatkozó szándékukat. Ugyanekkor Mezőhegyeshez csatolták a Purgly földbirtokos család tompái pusztáját, melyet később 1887-ben ismét Battonya községhez csatoltak. Csanád megye közgyűlési jegyzőkönyvének tanúsága szerint Csanád megye Törvényhatósági Bizottsága 1872. július 9-én hagyta jóvá Mezőhegyes nagyközség beterjesztett szervezési szabályrendeletét. Egyben elrendelték, hogy Mezőhegyesen az elöljáróság és jegyző választását az 1871. évi XVIII. t. c. 78-93. §-a alapján minél előbb tartsák meg. A Battonyai járás főszolgabírójának Végh Aurélnak elnöklete alatt Mezőhegyes képviselőtestülete 1872. augusztus 17-én választotta 1 2 meg Mezőhegyes elöljáróságát. A községi bíró Ruisz Ferenc lett, Zankó Emil a törvénybíró, Szigethi Ákos a közgyám, Olgyany Károly, Kvenn Imre, Laky László és Pächer Ferenc a községi esküdtek, Papi Balogh Péter pedig a község jegyzője lett. A képviselőtestület - a törvényben felsorolt elöljárókon kívül 1 3 - az 1871. évi XVIII. t. c. 34. §-a szerint felerészben a választóközönség választottaiból, felerészben pedig a legtöbb egyenes állami adót fizető községi lakos vagy birtokos nagykorú honpolgárokból állott. Ennek megfelelően megalakult Mezőhegyes képviselőtestülete. A képviselőtestület számát 20 főben állapították meg: 10 virilis és 10 választott polgárban. Érdekes a virilis és választott képviselőtestületi tagok összetétele. Ezek nagyrészt a ménesbirtok tiszti személyzetéből kerültek ki. Kivételt képez Purgly János tompái földbirtokos. Virilis szavazattal bíró képviselőtestületi tag lett Brosch János az állami ménesbirtok jószágigazgatója, valamint több ménesbirtoki és ménesintézeti tiszt: 1 4 Geiringer Lipót, Schöffler Frigyes, Spielberger Ignátz, Weisz Henrik, Merrer Fülöp, Krauze Móritz, Wesenauer János, Ullmann Vladimir és Erben Ede. Így nem véletlen, hogy az állami ménesbirtok érdekei teljes mértékben érvényesülhettek. Létrejött az eszmei község. A mezőhegyesi ménesbirtok „állam volt az államban" és az eszmei községgel uralkodó jogait megtartotta. Az „újfajta" község ugyanis azt jelentette, hogy a ménesbirtok területe nem fogható a szervezett község hatáskörébe. A ménesbirtok a rajta élő népességgel eszmei községet alkotott s ennek megfelelően külön községi elöljáróságot alakított. Az eszmei község területén az uradalmi cselédek mellett napszámosok is letelepedtek. Valamennyien az újjászervezett „úriszék", illetve eszmei község hatáskörébe kerültek. A ménesbirtok ezentúl nemcsak a rendelkezésére álló gazdasági eszközök segítségével tartotta kezében a béreseket, napszámosokat, hanem a jobbágyi korszakba illő közigazgatási hatalmat is nyert felettük. Az első fokú közigazgatási hatóság a ménesbirtok közigazgatási szerepét kifejező és érvényesítő eszmei község lett. A községek belső igazgatásáról szóló 1886. évi XXII. t. c. végrehajtásakor a képviselőtestület számát 24 főre emelték: virilis 12, ebből 3 ménesbirtoki tisztviselő; és 12 választott, ebből 10 ménesbirtoki tisztviselő és 2 lelkész. Hogy mennyiben eszmei község Mezőhegyes, mutatja az 1886. XXII. t. c. 152. §-ában foglalt rendelkezésektől való eltérése, amely a következő feltételekhez kötötte a pusztából önálló községgé alakulást: „hogy ezen átalakulást a pusztai birto417
