Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok a szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez
a gabonadézsmajegyzék szerint keresztyénpénzzel adózó termés nélküli a dézsmajegyzék szerint dézsmabárányt szolgáltat be. Körösladányban a 16 juhtartó közül 8 fel sincs véve a gabonadézsmajegyzékbe, tehát gabonatermeléssel nem is foglalkozott. A balkányi 6 juhtenyésztő közül egynek van gabona termése is, a másik csak keresztyénpénzt fizet, 4 gazda kizárólag juhtenyésztéssel foglalkozott. A Békés megyei részen is hasonló mértékű juhtenyésztés lehetett. 1560-ban Németi, Mágor, Fás, Környe, Méhes, Sima összesen 112 bárányt adott dézsmába, ami olyan juhállományt tételez fel, melynek évi szaporulata 1460 bárány. 2 1 Juhállomány és báránydézsmaszolgáltatás 1563-ban: 2 2 Helységnév Dézsmabárányok száma Méhes Fás Mágor Németi Környe Sima 13 13 65 7 23 53 Váltóbárányok után fizetett dénár Juhállomány 1|0 9 31 11,5 27 399 399 2047 220 1685 1657 JEGYZETEK 1. Palugyai Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Hont megyék leírása. Pest 1855. 235-248. 1. A szeghalmi járás történetéhez lásd még: Szeghalmi Gyula: Szeghalmi járás története. Békés vármegye: Szerk.: Márkus György. Budapest 1936. A sárrét keletkezésére és benépesítésére lásd még: Jákó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest 1940. 60-85. 1- A békési Sárrét múltjára, különösen Füzesgyarmatra és környékére nézve igen értékes adatokat találunk: Gacsári István: E mi kedves hazánkról Füzesgyarmatról (Gacsári krónika) c. munkában, mely nyomtatásban megjelent: Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat Évkönyvé-ben 1878/1879 és 1879/1880. évben az V. és VI. kötetben. 2. A mai Szeghalmi járás területén a középkorban a következő helységek állottak: Vésztő, Csolt, Füss, Mágor, Németi Pinyád (ezek Vésztő határába olvadtak.) Körösladány, Környe, Fás, Lászlótövise, Méhes, Süvöltő, Szentmihály, Györfölde, Kiskároly (ezek részben, vagy egészen Körösladány határába olvadtak.) Füzesgyarmat, Cséfán, Füregyháza, Gyármánülése, Gyéres, Barsa, Járomteleke, Bucsa, Nagyharang, Ösvény. Pázmány (ezek részben, vagy egészen Füzesgyarmat határába olvadtak.) Szeghalom, Simasziget, Sima, Balkány, Peterd, Torda. (Szeghalom határába olvadtak.) Dévaványa, Csudaballa, Ecsjg, Himesegyháza, Kérsziget, Szentmiklós (Dévaványához csatoltattak). 3. Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula, 1896. I-n. kötet. Veres Endre: Gyula város oklevéltára (1300-1800) Budapest. 1938. A dézsmajegyzékek családfőszámait lásd: Országos Levéltár. Reg. Dec. Békés. Filmtári doboz 9600., 9601., 9930 és 9931., továbbá Regestrum Decimarum Bihar: Filmtár: 9619., 9621., 9622. dobozok. Az 1557. évi defter adatait lásd Karácsonyi i. m.-ben Méhes, Fás és Mágor helységet ismertetésénél. Az 1571. évi defter adatait lásd: Dr. Györffy Lajos: Adatok az Alföld 412
