Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Köteles Lajos: Békés megye népe a felszabadult Budapestért 1945-ben

dig január 21-én, a vasárnapi istentisztelet után rendeztek nagygyűlést a segélyakció meghirdetésére.

1

0 Az országos segélyakció új szakasza kezdődött Budapest felszabadításával. Adományozásra épülő segélyezéssel nem lehetett biztosítani a főváros lakosságának élelmiszerellátását, hiszen a Közellátásügyi Minisztérium felmérése szerint ekkor napi 50 vagon kenyérre, 10 vagon lisztre, heti 600 vagon burgonyára, 25 vagon zsírra és 70 vagon vágóállatra volt szükség a fővárosi lakosság élelmezésére.

1

1 Ennek biztosítása érdekében a minisztérium a felszabadult területeken elrendelte a gyűjtést és megbízta a megyék főispánjait, hogy a megvásárolt élelemért járó összegeket előlegezzék az előadóknak, az arra jogosított kereskedőket pedig vonják be az akció lebonyolításába.

1

2 Békés megyétől ekkor heti 30 vagon kenyérlisztet, 6 vagon főzőlisztet, 450 darab sertést és 47 vagon vágómarhát kértek.

1

3 A néhány hét múlva készített újabb felmérések alapján az új termésig Budapest lakóinak ellátásához szükséges 6600 vagon kenyérgabonából 495 vagonban állapították meg a megyére jutó mennyiséget.

1'

1 A budapesti segélyakció zavartalansága érdekében Szobek András főispán utasította a főszolgabírákat, hogy minden járási székhelyen raktárakat hozzanak létre, azokhoz fegyveres őröket állítsanak és a vagonokat megérkezésüktől számítva 6 óra alatt feltétlenül rakják be, különben üresen is elindítják azokat.

1

5 Az akció eredményessége érdekében 1945 márciusában vasúti ingajáratokat hoztak létre Budapest-Békéscsaba között, úgy szervezve meg a szállítást, hogy a vasútvonal mellett r 5 vagon élelmiszer bármikor berakható és szállítható legyen.

1

6 Budapest közellátásának biztosítása érdekében hozott intézkedések eredményességét, a mezőgazdasági vidékek lakossága körében tapasztalható segítőkészséget azonban mindenekelőtt a piac alakulása befolyásolja. Az évszázados történelmi fejlődés során Békés megye és az Erdély peremvidékein lévő iparosodott városok és ásványkincsekben - nyersanyagokban gazdag területek között szoros gazdasági kapcsolat alakult ki. Ezeket a történelmi fejlődésen alapuló gazdasági kapcsolatokat az első világháború után kialakított határok megsemmisítették. A gazdasági kapcsolatok akkor kialakuló rendszere jóval kedvezőtlenebb feltételeket teremtett a megye gazdasági fejlődése számára, ezért az államhatár átmeneti megszűnésének természetes velejárója volt a történelmi - területi - gazdasági egymásrautaltságon alapuló kapcsolatok azonnali újraéledése. A megye felszabadulásától nagyjából Budapest felszabadulásáig, illetőleg az államhatárok megszilárdulásáig tartó négyhónapos időszakban nagyarányú cserekereskedelem bontakozott ki az említett területek között. A kölcsönösségi alapon folyó rendszeres szállítások és beszerzések végrehajtására a megye egyes nagyobb településein „közgazdasági hivatalokat", vagy másképpen nevezett beszerző csoportokat hoztak létre.

1' A Körös- és Maros-völgyi szomszédos területekkel folytatott nagyarányú cserekereskedelem mellett átmenetileg háttérbe szorult a rosszabb cserefeltételeket biztosító, nagyobb szállítási költségekkel járó és Budapest felé irányuló belső kereskedelem. Olyannyira, hogy 1945 elején még a Szegedhez közelebb fekvő Orosháza és környékének parasztsága is Aradra és Nagyváradra kezdett szállítani.

1

8 5