Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rindó József: A kondorosi csárda

A kondorosi csárda utcafrontja ma mány más, sokkal hatásosabb eszközökhöz nyúlt. Kémhálózatot épített ki, és a jelentősebb csárdák közelében zsandárlaktanyákat építtetett. A mi csárdánk közvetlen szomszédságában is megépítették a zsandárlaktanyát. A nagyváradi csendőrezred parancsnoksága 1851-ben járult hozzá, hogy a kondorosi pusztán csendőrlaktanya épüljön. Nyomban sürgette is a terv és a költségvetés elkészítését és az építkezés mielőbbi elkezdését. A következő évben a zsandárközpont szemben a csárdával el is készült. Ez az épület átalakításokkal a mai tanácsháza/

1 Sokan úgy véljük Kondoroson, hogy a pandúrlaktanyának a betyárok fékentartása mellett egy másik, igen fontos szerepet is szántak. Szemmel kellett tartani a 6 km-re levő csákói uradalom kastélyát (ma a Vörös Október Tsz központja). Az 1848-as szabadságharc után rebellis (osztrák ellenes) góc volt ez. A tiszántúli ellenzéki földesurak többször tanácskoztak itt. A megtorlás korában pedig vadászat ürügyén jöttek ide össze.

5 A Dél-Alföld csárdái közül talán a kondorosi a legjelentősebb. Az 1850-es évekből származó adatok is ezt látszanak igazolni. Ebben az időben a csárdákat hivatalos kimutatás tartotta számon. A nyilvántartott 45 megyebeli csárda közül a kondorosi fogadónak volt legnagyobb a személyzete. 1853-ban 7 férfi és 4 nő látta el a teendőket.

0 Abban az időben italmérési jogot csak földesurak vagy pedig községek kaphattak. A csárda üzemeltetése szarvasi földesúri regáléjog volt. Ezt a jogot a szarvasi tulajdonos bérbeadta, így legtöbbször kereskedők bérelték a fogadót. A földesúri kiváltságok megszüntetése után több tulajdonos is váltotta egymást. 315-