Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Adatok Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti tevékenységéről (1945-1956)
szerelését is elkészítette. A gyűjtést részben ő, részben Oláh István tanító, a táncosok vezetője végzi. Szenvedélyesen szeretik a népet, értik dolgukat mindketten. A község szinfonikus zenekara - ugyancsak Szabó Antal vezeti őket - kétszer próbál hetente. Kétszer próbálnak a táncosok, meg a dalosok is. Minden estére esik valami a tanács kis kultúrtermében. Szerepelni annyit szerepeltek télen és tavaszon ezek a központi együttesek, hogy már nem maradt idejük új anyag tanulására, s el kellett határozniuk, hogy havonta egynél több nagyobb szereplést nem vállalnak. A község dolgozói igénylik az igazi művészetet. . . . Gyomán... a Szabad Föld Vasárnapokat kultúrműsor zárja be a DÉFOSZ klubhelyiségében, vagy a kultúrotthonban ... A soron következő nyári feladatokhoz kapcsolódik a művészegyüttesek munkája is. A színjátszó csoport most az aratással kapcsolatos jelenetet tanul, az énekkar is aratási dalokkal egészíti ki műsorát. Munkahelyük szerint brigádokat alakítanak a művészegyüttesek tagjai, s a tszcs-kben, állami gazdaságban, gépállomáson ebédszünetben és este rövid műsorral szórakoztatják, lelkesítik további jó munkára a dolgozótársaikat. Gyulán . . . Borbély elvtárssal, a városi pártbizottság agit. prop, titkárával beszélünk a város „Béke" együtteséről, amely a békéscsabai Balassa-együttes után a megye második teljes népi együttese. A városi pártbizottság hozta létre az együttest múlt év novemberében. Száztagú énekkara nagyrészt az üzemek (harisnyagyár, húsüzem, tejfeldolgozó üzem stb.) dolgozóiból és dolgozó parasztjaiból került ki. Magyarok és románok együtt énekelnek benne, műsorukon is vegyesen látunk magyar és román dalokat. Ez év januárjára az énekkar olyan színvonalat ért el, hogy társítani lehetett a város szimfonikus kiszenekarával. Ez a három éve működő, huszonnyolc tagú zenekar életében is nagy változást hozott. Kis repertoárját, kottatárát bővítette, egyre több klasszikus és mai szovjet, magyar, szomszédnépi zenekari alkotás szerepel a műsorán, s a zenekar tagozataként megszervezték a városbéli, jórészt cigányzenészekből a népi zenekart. Megalakult ezután a tánckar is. Az énekkart Simon elvtárs, a város egyik fiatal pedagógusa vezeti, a zenekart Megyeri Lajos az egyik üzem volt munkása, aki saját erejéből, de az utóbbi években persze már szakszerű segítséggel sajátította el a zenei tudás legfelső fokát. A tánckart a tehetséges Manninger György szervezte meg, őt most „elvitte" a Színművészeti Főiskola, s az alsógödi iskoláról nemrég kikerült Jámbor elvtárs bizonyára nem kevésbé szakavatott kézzel viszi tovább a megkezdett nagyszerű munkát." 6 * A művelődési otthonok hálózatának kiépítésével egyidőben felmerült az intézmények vezetőinek, valamint a műkedvelő művészeti csoportok rendezőinek, oktatóinak, karnagyainak stb. képzése, illetve továbbképzése. A Népművészeti Intézet által szervezett központi tanfolyamokra a megyéből csak igen kevés szakember jutott cl. Éppen ezért már 1951-ben a megyékben, így Békés megyében is a műkedvelő művészeti csoportok vezetői részére tanfolyamokat szerveztek. A Békés megyei Tanács V. B. Népművelési Alosztálya 1951. augusztus 625-ig Gyulán a Kossuth Lajos utca 26. szám alatti diákotthonban 3 hetes népitánc-tanító tanfolyamot szervezett. A tanfolyam munkaterve a következő volt: 32