Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében

3.3• 2. A népességnövekedés területi különbségei a felszabadulás után Míg az I. időszakban csak néhány olyan település akadt, melyek népessége csökkent, addig 1949 és 1970 között a megye települései több mint 80%-ának - melyek döntő többsége nem rendelkezik központi funkciókkal — csökkent a lakossága. Ezek a területek főként a megye északi, északkeleti és déli részén találhatók. Vagyis a népesség területi átcsoportosulása az ipari fejlődés hatására a megye centrális területeire történt. Békéscsaba, Gyula, Lökösháza, valamint a legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely közvetlen vonzásába tartozó Mezőmegyer és Szabadkígyós lakossága országos átlagot meghaladó ütemben fejlődött. Alig maradt el az ország átlagától Méhkerék lakosságának növekedési üteme, mely a dinamikusabb központoktól való távolság mellett - figyelembe véve mind a bel-, mind a külterület lakóinak magas mezőgazdasági foglalkoztatottságát (Tánczos-Szabó L. 1973.) - a jól jövedelmező belterjes zöldségtermesztéssel hozható kapcsolatba. A megye átlaga feletti arányokkal rendelkező települések közül Békés, Mezőkovácsháza és Kondoros esetében csökkent a népességszám. A központi funkciókkal rendelkező településeknek népességkoncentrálásában betöltött jelentős szerepét bizonyítja az a tény is, mely szerint ezek többségükben nagyobb népességnövekedési ütemmel rendelkeznek környezetüknél, s jól kirajzolódnak a körülöttük elhelyezkedő övezetek, melyek az említett központoktól távolodva egyre alacsonyabb növekedési arányokat produkálnak (5. ábra). a) A népesedés területi alakulása 1949-től 1960-ig A jelentős mezőgazdasági területek, melyek korábban magas népességszámmal rendelkeztek, ekkor vesztik el lakóik nagy hányadát. E területek a mezőkovácsházi, orosházi járásban és a megye északi részén találhatók. A legintenzívebb növekedés a városokban ment végbe (Békés kivételével). Közülük is kitűnt Békéscsaba, valamint néhány hozzákapcsolódó község, továbbá a jó közlekedési helyzetben fekvő Lökösháza, illetve Méhkerék és az Ecsegfalva-Bucsa kettős. (6. ábra). b) A népesedés területi különbségei 1960-tól 1970-ig Ebben az időszakban már csak mindössze tíz olyan település van a megyében, mely növekvő népességgel rendelkezik. Szembetűnő a központok, de főként a városok szerepe a népesség koncentrálásában (7. ábra). Békés város számíthat itt kivételnek, mely a népességkoncentráló hatást a dinamikusan fejlődő Békéscsaba szomszédságában nem képes igazán kifejteni. 4. Összegzés A dolgozat Békés megye lakosságának alakulását vizsgálja az elmúlt 100 év településszintű népszámlálási adataira támaszkodva. Igyekszik bemutatni azt, hogy a jelentősebb társadalmi-gazdasági változások hogyan hatottak a legfontosabb termelőerő, a népesség változására. Következésképpen megállapíthatjuk, hogy: 299