Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében

Az I. szakaszon belül nem választhatók ki olyan intervallumok, melyek népességváltozásában hasonlóan nagy minőségi különbségek lennének, mint az I. és II. szakasz esetében (növekedés - csökkenés). Figyelembe véve azonban a növekedés ütemében meglevő differenciákat, szükségesnek látszik az alábbi három részre való felosztás: I. A) 1870 és 1890 között a megye népesedési üteme gyors, országos szint fölötti. I. B) A vizsgált területen 1890-től a népesedés üteme mérséklődik, s az országos, valamint az alföldi átlag alá kerül. Ezt az időszakot az I. világháború befejeztével, illetőleg a legközelebbi népszámlálás évével (1920) lezártnak kell tekintenünk, mivel az ezt követő emelkedő tendencia már egy újabb szakasz kezdetét jelzi. I. C) 1920 és 1949 között a megyében a lakosságszám összességében növekedett, részletesen vizsgálva azonban a változás ütemét (1. ábra), a kapott értékek nagyon eltérőek (viszonylag magas növekedéstől a fogyásig), ami a már érintett világháborús hatások következménye. A II. szakasz két évtizede a következő két különböző népességváltozási szakaszként fogható fel: II. A) 1949-től 1960-ig az ismert népességpolitikai intézkedések ellenére - melyeknek hatására a népesedés üteme országosan ugrásszerűen megnőtt — az országos területi átrendeződés következtében, bár egyelőre még lassan, csökkent a megye lakossága. II. B) A vizsgált időszak utolsó tíz éve az előzőhöz képest hazánk népesedési ütemének csökkenését hozta, Békés megye számára pedig ezzel együtt a lakosság számszerint is viszonylag tetemes fogyását. 3. A népességváltozás különbségeinek vizsgálata 3. i. A népességszám növekedési ütemének alakidása 3. 1. 1. Békés megye népesedési üte?ne az elmúlt 100 esztendő folyamán Míg Magyarország népessége a fenti időszakban több, mint kétszeresére nőtt, a Békés megyében bekövetkezett növekedés alig lépte túl az 50%-ot, és jóval alatta maradt az Alföld átlagának is. A megye lassú népességnövekedésének következményeként területén (hazánk területének mintegy 6%-án) 1970-ben az ország lakosságának már csak 4,3%-a élt a 100 évvel korábbi 5,7%-hoz képest, az országosnál szintén lassúbb ütemben fejlődő alföldi népességből való részesedése pedig 16,8%-ról 15,5%-ra esett vissza. Jelenleg hazánk átlagos népsűrűsége már több, mint 32 fővel haladja meg a megye átlagát, melynél a vizsgált szakasz kezdetén nem egészen 4 fővel volt csak nagyobb. 284