Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Balogh György: Tudománnyal a népért! A tudományos ismeretterjesztés története a mezőkovácsházi járásban

Az 1967. decemberében választott elnökség összetételében hamarosan változás következett be. Dr. Bogár Imre állatorvos elköltözött Mezőkovácsházáról, ezért az elnöki teendők további ellátását nem vállalta. Farkas Mátyás járási titkár egyetemen kezdett tanulni - ezért a titkári teendők ellátásáról lemondott. A járási titkári teendőket Balogh György mellett átmeneti megoldásként Litauszki Tibor népművelési felügyelő, majd 1968. október i-től Obuch László tanár-szakfelügyelő látja el. Az elnöki teendőket az elnökhelyettes végzi. 1969. augusztus i-től Obuch László félfüggetlenített járási titkárként lett alkalmazva. Ez azt jelentette, hogy a titkári teendőket heti 24 órában a hét három munkanapján (hétfő-szerdapéntek) látta el. Ugyanakkor Balogh György addigi járási titkárt a járási szervezet elnökévé választják meg. Alig egy év eltelte után Obuch László lemondott s a járási szervezet titkár nélkül maradt. Hosszas huzavona után olyan döntés született, hogy Balogh György a járási szervezet elnöke lássa el a titkári teendőket is. így aztán csaknem két éven keresztül Balogh György látta el az elnöki és titkári teendőket egyaránt. Az, hogy ezalatt a négy év alatt a szervezet vezetésében végbement változások ellenére mégis eredményesen ténykedtünk, elsősorban annak köszönhető, hogy Balogh György mellett olyan aktív, tenni és cselekedni akaró elnökségi tagok voltak, mint Barta Bálint, dr. Szlávik György és Csicsely Sámuel. Ok aktívan dolgoztak s gyakorlatilag segítették az elnök, ill. a titkár munkáját. A szervezet életének e harmadik négy éves ciklusát, e ciklus főbb tartalmi tennivalóit az 1968-ban tartott V. országos küldöttgyűlés határozatai határozták meg. A határozatokat nem kívánom itt felsorolni, inkább azt, hogy a határozatok egyes feladatait a gyakorlatban hogyan valósítottuk meg. Törekedtünk arra, hogy az ismeretterjesztés járásunk területén is kapcsolódjon a szocialista építés aktuális feladataihoz, a termelő munkához. 1970-71-tői kezdve az egységes művelődésügyi irányítás gyakorlati megvalósítása érdekében mindjobban törekedtünk arra, hogy szerződéseinket főleg a művelődési házakkal kössük. A cél az volt, hogy az egyes községekben működő (tsz-ek, üzemek, ktsz-ek, ÁFÉSZ-ek stb.) támogatási összegeiket - igényeikkel együtt adják be a művelődési házaknak - a művelődési házak az igények és kívánalmak összegzése után községi szinten kötik meg a TIT-szerződéseket. Ez a folyamat azt is jelentette, hogy a művelődési házak vezetői folyamatosan átvették a községekben az ismeretterjesztés irányítását és így a szervezés és irányítás egy kézbe került. Sokéves vitánk oldódott meg. Ez a szervezési forma bevált, bár azt eredményezte, hogy a tsz-ekben és üzemekben erősen csökkent a szakmai sorozatok száma! Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a tsz- és üzemvezetők úgy nyilatkoztak, hogy a szakmai jellegű előadásokat külön térítés nélkül megtartják az ott alkalmazott szakemberek a TIT adjon nekik olyan előadást - amilyen szakember nincs a tsz-ben. (Pl. művészeti, irodalmi, jogi stb. témáról). Természetesen egy-két szakmai előadást is kértek, szívesen fogadtak egyes községekben - kiemelt témákról - megyei vagy központi előadókkal. Mindezek ellenére nem csökken a járási szinten a szakmai jellegű előadások száma. Mindez úgy történhetett, hogy a szakmai előadások zöme a kisállattenyésztő társulások, a házikertbarátok különböző szakmai csoportosulások előtt folytak. így új rétegekhez jutottunk el. 129