Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Balogh György: Tudománnyal a népért! A tudományos ismeretterjesztés története a mezőkovácsházi járásban

Tekintettel arra, hogy a társulat alapszabálya szerint négy évenként tart közgyűlést, ahol a társulat titkára vagy elnöke ismerteti az eltelt négy esztendő munkáját, hibáit és eredményeit, úgy, ahogyan azt a TIT járási elnöksége látja, s elnökségi ülése jóváhagyja - az alábbiakban én is az elnökségi beszámolók alapján kívánom rögzíteni járásunk ismeretterjesztésének történetét. 1960-1964. Járási szervezetünk alakulása után az első négy évben a legfontosabb feladatának tekintette a szakosztályok létrehozását, a taglétszám emelését s természetesen előadások tartását. (1960-1964). A négy év folyamán az alábbi 12 szakosztály, szakcsoport megalakítására került sor: nemzetközi-filozófiai, művészeti, közgazdasági, irodalmi, jogi, pedagógiai, történelmi, agrártudományi, biológiai, földrajzi és csillagászati, egészségügyi, fizikai, kémiai, matematikai, műszaki. A tagság létszáma is igen szépen fejlődött. Az 1960/61. évi 52 főről 1964-6 5-re már 170 főre emelkedett. A szakosztályi, szakcsoporti megosztás természetesen nem volt egységes. A legkevesebb tag a közgazdasági szakosztályban volt, olyannyira, hogy ilyen tárgyú előadásaink zömét megyei előadók igénybevételével kellett megoldani. Az elhangzott előadások száma nem volt ugyan sok, 1964-ben az egész járásban 350 előadás hangzott el - ami azt jelentette, hogy 100 lakosra 0,52 előadás jutott. Nem elismerésre méltó eredmény ez, de ha megnézzük a korábbi évek eredménytelenségét, akkor azt kell megállapítani, hogy nagy a fejlődés. Ezekben az években a szervezőmunka még elég kezdetleges, kis mértékben érvényesül csak a járási szervezet irányító szerepe. Ennek ellenére az elhangzott előadásokban helyet kaptak a kollektív viszonyok kialakítását szolgáló erkölcsi jellegű előadások, az egyén és a miénk viszonya, a társadalmi tulajdon védelme, a családi nevelés problémái, a szülő tekintély kérdése, a kultúrált magatartás, a szocialista hazafiság, a hazaszeretet, mindennapi életünk jogi kérdései. Irodalmi téren a nagy magyar írók műveivel, ma élő írók alkotásaival ismertették meg előadóink hallgatóikat. Természettudományi előadásaink a Föld és a világegyetem, a Föld fejlődése, az élet keletkezése, a csillagos ég titkai, egyes országok természeti és gazdasági viszonyai, a személyi és környezeti higiénia kérdéseit boncolgatták. A szakismeretek terjesztésében a nagyüzemi termelés problémáit taglalták előadóink részben szervezési, részben termelési vonatkozásban. Szarvasmarha-, sertés-, tyúktenyésztés, a helyes takarmányozás, egészségvédelem voltak a főbb témák. Kevés előadást tartottunk a gyümölcsvédelemről, az aktuális nemzetközi politikai kérdésekről. Mindezeket az eredményeket a fiatal szervezet s annak gyakorlati irányítója, Farkas Mátyás járási titkár úgy érte el, hogy igyekezett jó kapcsolatot teremteni és kiépíteni a különböző szervekkel, gazdaságokkal. Termelőszövetkezetekben a négy év alatt 1-3 éves programmal, előre szervezett, nagyjából azonos közönségnek 13 tsz-akadémia indult. Ebből 6 működött sikeresen. A legkiemelkedőbb a végegyházi és a nagybánhegyesi tsz-akadémia volt. Ezen kívül a Mezőhegyesi Cukorgyárban évek óta munkásakadémia, az FMSZ-eknél évi 3-4 123