Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Balogh György: Tudománnyal a népért! A tudományos ismeretterjesztés története a mezőkovácsházi járásban

A Természettudományi Társulat megalakítása Ilyen körülmények között Bene Ferenc egyetemi tanár újból felvetette az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének kérdését. A vándorgyűlés ötlete megnyeri Bugát Pál orvos, természettudós, nyelvész tetszését is. Bene Ferenc 1841. május 29-30-31. napjára hívja össze a vándorgyűlést. 184t. május 28-án találkoztak először a gyűlés résztvevői és ehhez Bugát Pál élőszóval javaslatot tett a Természettudományi Társulat megalapítására, majd az alábbi szövegű aláírási ívet tette a megjelentek elé: „Aláírási ív a Magyar Természettudományi Társulatra. Alulírottak a természeti tudományokat mívelni, s azok játékonyságát a hazában elterjeszteni akarva részvénytársaságba állunk, s becsületünkkel kötelezzük magunkat az Alapszabályok értelmében közredolgozni. Költ Pesten Tavaszutó 28-ik 1841." A Magyar Természettudományi Társulat aláírási ívén 134 név szerepel, s a társulat azonnal meg is alakult. Az alapszabályokat a Társulat 1841. június 13-án tartott alapító ülésén ismertették, s azt Bugát Pál és Vajda Péter, a Társulat első főtitkára szerkesztették. Az első alapszabályból a következőket olvashatjuk: 1. A Társulat célja: a) a természettudományokat mívelni, különösen hazánkat természettudományilag vizsgálni, b) minél nagyobb mértékben részesíteni hazánkfiait a természeti tudományok j átékonyságában. Néhány hónappal később Bugát egy előadásában, majd az „Orvosi Tár"-ban részletesen ismerteti a társulat célkitűzéseit. (Bugát zsenialitására jellemző, hogy elgondolásai között több olyan eszme is szerepel - mely csak több mint száz esztendő a nagy fordulat után valósulhatott meg.) Bugát többek között előadásában a Társulat célkitűzéseiről hangoztatja: - a természettudomány nálunk csigalassúsággal terjed, ezért egyesületbe kell szervezni a vele foglalkozó férfiakat, hogy a tudományok bőségszaruját önthessék az országra, - az egyesület célja a gyakorlati önképzés, de nem zárja ki a közös tanulást a nagy cél kivitelének leghatalmasabb eszközét sem, - a természettudomány terjesztésének legfőbb segédeszköze a nemzeti nyelv, ezért orgánumul a nemzeti nyelvet kell választani, - szükségesnek tartja, hogy minél több ifjú szakember lépjen be a Társulatba, - minél több tagot kell szervezni vidéken, - a Társulat független legyen, de kapcsolatban kell állnia mind az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésével, mind pedig a magyar tudós társasággal, - felhívja a figyelmet a szakosztályok létesítésének fontosságára, - a Társulat magát tudományos társaságnak képzelje, melynek minden tagja tanul és tanít. Bugát már akkor látta, hogy a természettudományok különféle ágaival különkülön kell foglalkozni - előre látta a „szakosítás" előnyeit. 118