Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pintér János: 110 éve született Baross László

JEGYZETEK 1. Mokry Sámuel: Búzanemesítés. Gyula, 1895. 64. p. 2. Nem kívánunk foglalkozni részletesen a nemesítés szakmai és történeti alakulásával, hiszen ezt már előttünk többen is megtették. Erre nézve lásd: Bálint Andor: Növénynemesítésünk egy évszázada. Agrártörténeti Szemle X. évf. 1967. 1-2. sz. 19-32. p. 3. A mi értékeink. Bellusi Baross László. Gazdatisztek Lapja XXXVII. évf. 11. sz. 1934. okt. 1. 4. József főherceg uradalmainak rövid ismertetése. írta és kiadta a főhercegi uradalmak központi jószágigazgatósága. Alcsut, 1896. 3 p. és 10 p. A több mint 60 000 kat. h.-at kitevő nagybirtok az ország különböző helyein fekvő uradalmakból tevődött össze. Ezek a következők voltak: 1. Alcsuti uradalom (Fejér m„ 5 gazdasági kerület: 9156 kat. h. és 22 •öl. 2. Gyapjúi uradalom (Bihar m.. i gazdasági kerület): 3156 kat. h. és 1598 Dől. 3. Kisjenői uradalom (Arad m., 13 gazdasági kerület Bánkúttal együtt): 53788 kat. h. és 1215 Döl. 4. Mártonvásári uradalom (Fejér m., 2 gazdasági kerület): 4215 kat. h. és 1377 Döl. 5. Piliscsabai uradalom (Pest-Pilis-Solt-Kiskun m., 1 gazdasági kerület): 2674 kat. h. és 972 Qöl. 6. Tiszaszentmiklósi uradalom (Torontál m., 1 gazdasági kerület): 8692 kat. h. és 952 Döl. A birtokok összesen 61682 kat. h. és 1356 Qolet tettek ki 1896-ban. (A 4. sz. jegyzetben megjelölt munka 143. p. és 147. p. alapján). 5.U0. A kiadványban magyar holdban (1200 Döl) szereplő adatokat átszámítottuk kat. h.-ra. 6. Földadó alá nem eső terület. 7. A 3. p. alatt i. m. 8. Fabricius Endre: A magyar növénynemesítés. Emlékkönyv a magyar növénynemesítés 1910-1920. évi fejlődéséről. Bp. 1921. 165. p. és 168. p. 9. A teljesség igénye nélkül Baross néhány cikke: A kévekötő aratógépek jövedelmezőségéről. Mezőgazdasági Szemle 1908. XXVI. évf. 12. füz. 549—552. p.; Tárcsás borona és szuperfoszfát. Köztelek 1909. XIX. évf. 75. sz. 2108-2109. p.; Szűcs Jánossal közösen: Trágya a here után vetendő búza alá. Gazdasági Lapok 1931. LXV. évf. 50. sz. 524. p.; A zabos bükköny trágyázása szuperfoszfáttal (hatása a búzára). Magyar Földműves 1915. IV. évf. 6. sz. 85. p. 10. Szabó Miklós: Feljegyzések Baross Lászlóról (Kézirat). Mezőgazdasági Múzeum Adattára (a továbbiakban: MMA) I. 4091/2. 11. A bánkúti főhercegi uradalom üzemterve. MMA I. 4361. 12. Uo. i^.Surány't János: Manitoba-Bánkút I. Mezőgazdaság és Kertészet VI. évf. 7. sz. 1929. júl. 1. 97. p. 14. Erre nézve lásd a Köztelek XXXIX. évf. 67-68. (1929. aug. 25.), 78. (1929. szept. 29.) és 92. számában (1929. nov. 17.) közölt cikkeket. 1;.Baross László: Viszontválasz a Növénynemesítő Intézet vezetőjének „A nemesített Marquis búzák fagyállósága" c. cikkemre adott válaszára. Kézirat. MMA. I. 435916. Erre nézve lásd: Manninger G. Adolf: Milyen búzát termeljünk? Bp. 1929. 35. p. 17. Hankóczy ].-Szilágyi J.-K. Takách Gy.: A magyar búzatermesztés átszervezése 1931-1937. Bp. 1938. K. Takách Gyula: Búzatermesztésünk átszervezésének végrehajtása (1931-1937). 42. p. 18. Uo. 19. Uo. 43. p. 20. Uo. 51-52. p. 21. Uo. 47. p. 22. UO. 56. p. 23. Uo. 24. Rege Károly: Baross László. Agrártudomány X. évf. 12. sz. 1958. dec. 25. Kis Újság, 1947. nov. 13. 106