Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pintér János: 110 éve született Baross László
vélemény: „a »B 1201« a jó és közepes talajok búzája. Gyenge, homokosabb összetételű talajra nem való. Szakállas búza, szalmája középerős. Egyike a legkorábban érő és a rozsdával szemben legellenállóbb fajtáknak. Ezek a tulajdonságai hazai viszonylataink között különösen értékessé teszik. Rozsda ugyan ezen a búzán is található, azonban a mag megszorulásától ellenállóképessége védi. Bokrosodó képessége közepes, s így korábban is inkább többet, mint kevesebbet kell vetni belőle. A vetőmag pontos mennyiségét természetesen a talaj minősége és a vetés ideje szabja meg. Kalászállása nem teljesen egyenletes. Fagyállósága kifogástalan. Sikértartalma és minősége egyike hazai búzáink között a legjobbaknak. A »B 1014« hazai fajtáink között talán a legjobb minőséget adja, termőképessége azonban főleg a jobb talajokon nem tudja elérni a ,Bánkúti 1201 '-et. Szalmája is gyengébb. Kissé homokosabb összetételű, esetleg hidegebb talajokon van létjogosultsága. Rozsda ellenállóképessége szintén a ,B 1201' mögött van. Egyébként korán kalászol és korán érik. Szintén szakállas búza." 1 8 A vetőmagakció során a körzetbeosztás 1931-ben a következő volt: 1 9 Alsó-Dunántúl B 1201, 1014, Sz 105 5, 1242,Felső-Dunántúl B 1201,- Sz 1055, 1242,- H 1140, 1201 Duna-Tisza köze B1201,- Sz 1055, 1242,17 H 1140, 1201 Tiszántúl B 1201, 1014, Sz 1055, 1242,- H 1140, 1201 É-i Dombosvidék - - Sz 105 5, 1242,17 H 1140,1201 1931 őszén csak a nagygazdaságoknak adtak vetőmagot oly feltétellel, hogy a teljes termést az akcióra fogják vetőmagnak felajánlani. 1932-ben a bánkúti uradalomtól átvettek 900 q ,,B i205"-öt, (mely erősen hasonló volt a ,,B 1201"hez) s mivel 1933-ban a „Székács 17"-et és a két „Hatvani" fajtát kizárták az akcióból, így abban három „Bánkúti" és két „Székács" fajta vett részt, („B 1201": 90%, „B 1205": 3%, „B 1014": 2%, „Sz 1055": 3%, „Sz 1242": 2%) s a bánkúti fajták döntő többsége révén a körzetbeosztás tulajdonképpen megszűnt, hiszen ez az arány a későbbi évek folyamán is megmaradt. S bár 1934-ben súlyos aszály, 1935-ben pedig a gyakori jégesők akadályozták a jobb termés elérését, a bánkúti búzák csatát nyertek. Ékesen bizonyítja ezt az előző, egészoldalas táblázat, mely az országos és az akcióban részt vevő gazdaságok temésátlagait veti össze. 2 0 Az akcióban részt vett Bánkúti fajták mennyiségét pedig az alábbi táblázat mutatja (a „B 1205" a „B i20i"-gyel együtt szerepel). 2 1 Búzafajta 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 9 q 15 414,23 80 806,84 121 945,30 256 617,63 200 869,63 169 855,69 167 462,31 B 120 1 a/o 57,18 81,20 93,30 93,52 97,25 96,80 97,00 q 1 737,15 1984,16 2 740,82 6 350,66 1 429,00 375,00 758,30 B 101 4 o/ 0 6,45 3,90 2,30 2,32 0,70 0,20 0.40 I93 I _57 között összesen a „B 1201": 1 012971,62 = 94,1%; a „B 1014": > 5 375>09 = i,4%. 103
