Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - SZEMLE

Az Acta Universitatis Szegediensis két újabb irodalomtörténeti kötete DANISS GYŐZŐ Nem könnyű olvasmány a Szegedi József Attila Tudományegyetem Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum című sorozatának 1971-ben megjelent X—XI. és 1972-es XII. kötete. Szakemberek s az irodalomtörténet részkérdéséi iránt érdeklődők azonban nemcsak haszonnal, hanem élvezettel is forgathatják. Az első kiadvány bevezető ajánlásában ez áll: „Herepei János (1891—1970) emlékére készült ez a kötet a József Attila Tudományegyetem I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. Külső munkatársunktól, cím és rang nélkül is tanárunktól, a magyar irodalom és művelődés múltjának tudós ismerőjétől olyan dolgozatok és dokumentumok közreadásával búcsúzunk — amelyek (szinte mind) az ő munkásságához kapcsolódnak. A barátok és tanítványok itteni közleményeinek ugyanaz a tárgya, mint Herepei János legfontosabb munkáinak: irodalom- és kultúrhistóriánk egyre sokoldalúbban feltárulkozó korszaka — a XVI. század végétől a XVIII. elejéig, Heltai Gáspártól Bethlen Miklósig." A kötet tanulmányai között mennyiségileg s minőségileg is a tárgyalt korszak úti írásairól szóló és főleg erdélyi vonatkozású dolgozatok játsszák a fő szerepet, Nussbächer Gernot (Adatok Gyulaii Lestár utazásaihoz), Jakó Zsigmond (Miskolci Csulyak István peregrinációs albuma), a szerkesztésben is közreműködött Kovács Sándor Iván (Űtleíró utazók — utazási irodalom a XVI— XVII. században), Szauder József (Tizenhetedik századi magyar utazó Spanyolországban), illetőleg Szabó T. Attila (Ifj. Heltai Gáspár élete és helyesírása ismeretéhez), Ötvös Péter (Thoraconvmus Mátyás), Balázs Mihály (Ecsedi Báthori István levelei Bocskaihoz), Tonk Sándor (Rozgonyi Sutor Varga János), Holl Béla (Tasi Gáspár), Németh S. Katalin (Borsáti Ferenc Metamorphosis-a), Esze Tamás (Kolozsvári könyvek Baranyában), Gál István (Erdélyi levelek a British Museumban) és Jankovics József (A levélíró Bethlen Miklós arcképéhez) művei. A Keserű Báiiní-összeállította gyűjtemény Herepei János nyomtatásban megjelent tudományos műveinek bibliográfiájával — egy rendkívül gazdag életmű méltó illusztrálásával — zárul. A X—XI. kötethez hasonlóan Csukás István és Horváth Károly szerkesztették az „Acta..." XII. kötetét. Két tanulmány Petőfire emlékezik a költő születésének százötvenedik évfordulóján. Az első — a Petőfi a szlovákoknál című tanulmány részlete — Csukás István írása: Adalékok a két világháború közötti magyar—szlovák irodalmi kapcsolatokhoz. A Petőfi szellemi hagyatéka körüli harcokat elemzi a szerző, megmutatva, hogy mindkét uralkodóosztály meghamisított Petőfi-képet tűzött zászlajára, s utalva arra, hogy a valóságos Petőfit csak a haladó erők tudták — ők sem minden vargabetű nélkül — felismerni, tudtak felismertetésében közreműködni, e felismerésben-felismertetésben vezető szerepet vállalni. Nacsády József tanulmányrészletének címe: Az irodalmi népiesség és az 1848/49-es forradalom. Elsősorban Petőfi és Arany népiességre vonatkozó, azzal kapcsolatos elveit, gyakorlatát elemzi a szerző s ezen keresztül villantja fel, hogy mivel járult irodalmunk népiessége 1848/49-hez és megfordítva, a forradalom és szabadságharc eseményei miként módosították irodalmunknak ezt az irányzatát. A felvilágosodás korának irodalmi irányzatai a közép-kelet-európai irodalmakban — ez a címe Horváth Károly 169