Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története

TANULMÁNYOK Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története sonkoly kálmán A békéscsabai kórház újjáépítés előtt áll. A IV. és az V. ötéves tervben egy új, korszerű kb. 1000 ágyas kórház építésének a körvonalai már kézzelfogható közelségben bontakoznak ki szemünk előtt. Úgy érzem, hogy ez alkalommal érde­mes áttekinteni: honnan is indultunk el? A legrégibb, rendelkezésünkre álló feljegyzés szerint 1831-ben a jelenlegi kór­ház területén nagy kolera temetőt létesítettek, az akkori nagy kolera járványok áldozatainak eltemetésére. Ennek emlékei a jelenlegi kórház különböző építési munkálatainál még most is megtalálhatók, a sok csontmaradvány napvilágra ke­rülésével. A kórház előtörténetéről a legtöbb adatot dr. Bcnde Albert városi tisztiorvos 1885-ben kézzel írott „B.Csaba városa kórházának és szegények ápoló intézetének történeti vázlata" című tanulmányából nyerjük. Ezt a kéziratot Csaba város elöl­járósága részéről Zsíros Mihály bíró is láttamozta. Ezen tanulmányból a követ­kezőket tudhatjuk meg: Az 1843-ik évben egy evangélikus egyházi gyűlésen többen felszólaltak az ak­koriban roskadozófélben levő koldusok házának átalakítása érdekében. Ebbe a házba nemcsak koldusokat fogadtak be, hanem mindenféle ápolásra szoruló betegeket is. A gyűlés határozata értelmében dr. Réthy Pál, akkori városi tiszti­orvost bízták meg, hogy „egy szegény betegek miképpeni ellátásáról" szóló tervet dolgozzon ki. Ez a terv el is készült és „Szegényeket ápoló és kórintézet felállí­tásáról" c. nyomtatott füzet alakban 1847-ben hagyta el a sajtót. A kórház létesí­tésére felvetett eszme elterjedt és pártolókra akadt. Erre a célra megindult gyűj­tés eredményeképpen 1856-ban 2471 Ft 61 krajcár gyűlt össze, amelyet most már további kezelésre a városi elöljáróság vett át. Ezen kezdeményezés után a városi tanács a tervezett kórház mielőbbi életre hívása érdekében egy, a város tulajdonában levő épületet ezen célra használható állapotba helyezett. A korabeli feljegyzések szerint ez az épület egy csőszház volt, amely a jelenlegi kórház területének a közelében elterülő szőlőskertek fel­ügyeletével megbízott csősz lakásául szolgált. Az első beteget az 1864-ik évben vették fel ide. A következő évben a városi tanács az ideiglenes kórház állandósí­tására hoz határozatot. Ennek kivitelezésére egy hét tagú bizottságot hoztak létre, amelyre a befolyt adományok kezelését is bízták. Az 1865-ik évben az adományok összege már 9080 Ft 60 krajcárt tesz ki. A kórház részére dr. Réthy Pál alap­szabályt dolgozott ki, amelyet a városi gyűlés a megyei hatóságok elé terjesztett megerősítés végett. Ezt a megyei elöljáróság 1866-ban jóvá is hagyta. Ez alkalom­mal a helybeli lakosság többrendbeli adakozással gyarapítja a kórház építésére 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom