Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - V. Kiss Margit: A festő Mokos József

Mokos József: Camogli hívja a Szépművészeti Múzeumba! Itt a „nagy karrier" lehetősége. A készülődést a bombázások zavarják meg. . . Amikor megjelennek a lakosság nyugat felé menekülését szorgalmazó falragaszok a frontvonal várható közeledése miatt, Békéscsaba értelmiségének egy része pánikszerűen távozik — Mokos Józsefék is.

2

4 Amikor 1946-ban újjászerveződik a Képzőművészek Szabadszervezete, majd ennek vidéki szervezetei is, Mokos József még nincs idehaza. 1947-ben azután igazolnia kell személyét: olyan festő, akinek szociális és demokratikus érzelmei kétségtelenek.

2

5 Ebben az anyagilag-erkölcsileg megrendült állapotban

2

6 olyan képek sorát festi Mokos József, amelyek az életmű csúcsát jelzik. Ezek: a kicsi Zsilip, az Utca napsütésben, a Folyosó, az Ablak címűek. (A mondanivaló jellege ugyanez a csak részben megfestett képein is: Töltésoldal, Köröspart ősszel.) Ezek a dúspompájú, érzéki-szép, egyszersmind bensőséges, telített légkörű képek részben tájképek, másrészt eddig tőle szokatlan műfaj: a belső és a külső tér találkozási pontjai; ilyen az Ablak és a Folyosó. A tökéletes szerkesztésű Zsilip a legkisebb közülük. A tárgyias motívumok ismét betöltik az alsó kétharmad részt. Színük meghatóan földhöz közeli: okkerek, zöldföldek, tompa vörösek; az ég kékekben, rózsaszínekben mozgó. A víz fölötti zsilipkapu és a háttér kékesen ragyogó házfala — a hangsúlyozott motívumok — függőlegesen egymás alatt a balközépen. Az átlós irányú csatornameder szinte észrevétlen marad — a jobb oldal közepétől le a bal előtérig —, a csatorna fölötti gyalogút vízszintese azonban az egész képet meghatározó jellegű: világos derűjével és nyugalmával feltűnő. A felső partoldalon bokrok, fák és egy házcsoport, ide kanyarodik balról az előbbi utaeska is. Az igénytelen téma mélytónusú parázslása, tompított ragyogása az, ami megkapó. Felesége szerint ekkortájt látogatta meg Mokos József a szentesi remetét, 61