Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - V. Kiss Margit: A festő Mokos József
Ismét Lyka Károly: „Az igazgatás tehát oda zsugorodott, hogy Várdai, az adminisztrátor, hol ide, hol oda szaladt segítségért könyörögni. Szinyei ráhagyott mindent. Jómaga tehetetlennek érezte magát a szokatlan feladattal szemben. Nem született bürokratának, szervezőnek, adminisztrátornak, állását is reprezentációs megbízásnak fogta fel. Nem igazgatott. A háborús zavarok egyre nyomasztóbban hatottak rá. És egyre nehezebhnek érezte az öregkor terhét." 8 Az ábrázoló geometria tanítása nem volt kielégítő — Mokos József ezért keresett egyéni megoldást. Ugyanakkor a tanítóképzőt végzettek több olyan tárgyat újratanultak, ami érzésük szerint felesleges volt. Egyebek miatt is megérett a helyzet a változásra — a reformtörekvések egyre erősebbek az ifjúság körében. Mokosék például követelik a főigazgatótól, hogy tanulmányi idejüket módosítsa három évre. — Követelésüket végül s teljesítették. Közben a háborúban résztvett fiatalok tanulmányi idejét szintén módosítják három évre. Ezekben a zűrzavaros időkben tanít még Benczúr, már Edvi Illés Aladár; a fiatalok 1920-ban, a reformévben (Szinyei halála után) tanárrá választják Csók Istvánt, Rétit, Vaszaryt, Benkhardt Ágostot, stb., akik jóidéig ingyen tanítottak, s csak később kaptak kinevezést. — Mokos nem a kevesebbért, valójában a többért harcolt: hogy olyan órákat látogathasson, amikből profitálhat. 9 így lehetséges az, hogy noha 1920-ban végez, mégis hosszú időre szóló hatással lesz rá Csók István művészete, Benkhardttal meg nyaranta találkozik Miskolcon, a nyári telepen. Lyka Károly emlékezése szerint a Rajztanárképző tanárai a modern művészet: Nagybánya ellenségei voltak; a módszeres festés papjai. Mindebből Mokosra nézve semmi nem következik, ő itt kezd tudatosan orientálódni Nagybánya felé. Megérzik ezt a mesterek is: Lyka Károly 20 év múlva is megkülönböztetett figyelemmel kíséri, 1 0 Benkhardt a húszas években, nyári tanulmányai alatt az egyik legtehetségesebb tájképfestő-utódot látja benne. 1 1 Korai vázlatok Mindenesetre hasonlóképpen keletkeznek minden kezdőnél, művészettel-ismerkedőnél: eleinte a kínos-pontos körvonal, a pozitív formák összezsúfolása kiegészítve a nagy semmivel (nem érzik a „pozitív" és „negatív" folt közötti összefüggést —, így van ez Mokos József legkorábbi miskolci vázlatán is.) 1923-ból a következő: (álló formátum, oldalaránya 3:2) az előtérben utcasarok, balról a másik oldal kerítése, jobbról szintén a másik oldal, házfal-, csatorna-, és tetődarabbal. Az ábrázolni kívánt részlet megvilágított és árnyékos részekre hívja fel a figyelmet; fent a falombak mögött, középtől kissé jobbra az Avas tornyára, s a házak különböző téri helyzetére szintén nagyfigyelmet fordít — a hangsúlyozott részen háromféle elhelyezkedésű házat ábrázol. így a „mondanivaló": a perspektíva helyessége, a fény-árnyék ellentéte, a torony jelenléte — ez mind túlságosan fontos, egyik sem mer lényegtelen momentum lenni a másik rovására. Ezek a mondandók mind formában 48
