Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - SZEMLE
A Bihari Napló néprajzi száma KÓSA LÁSZLÓ A Nagyváradon megjelenő magyar nyelvű napilap, a Fáklya időszakos mellékleteként évek óta napvilágot lát a Bihari Napló. Jellegét nehéz meghatározni. Irodalmi, kulturális, riport-antológia, amely a kisterjedelmű és a friss politikái híranyagot közlő Fáklyát változatos profiljával egészíti ki, de egyben - bár újságformátumú - terjedelmét és tartalmát tekintve a vidék hiányzó magyar folyóiratát is igyekszik pótolni. Az 1973. októberi szám címoldaláról köröstárkányi leány mosolyog az olvasóra, a harminckét nagy oldalt újszerű kezdeményezésként teljes egészében a néprajznak szentelték a szerkesztők. Tegyük hozzá: tízezer példányban. Hasznos és örvendetes dolog ez, mert Békés megye és a szomszédos romániai Bihar megye néphagyománya - magyar és román egyaránt számos vonatkozásban közel állnak egymáshoz. A bihari táj - akár tíz-tizenöt évvel ezelőtt még a békési is - nem tartozott a magyarság néprajzából jól ismert területek közé. A román művelődéspolitika a népi kultúra ápolására, megőrzésére, alkotóinak aktivizálására igen nagy gondot fordít. A sajátos román történelmi és társadalmi viszonyok következtében a folklór jóval hangsúlyosabb szerepet játszik a közművelődésben, mint Magyarországon. A népi műveltség gondozását és az öntevékeny művészeti mozgalmak irányítását minden romániai megyeszékhelyen külön intézmény, rövid magyar nevén Népi Alkotások Háza látja el. A néphagyomány ügyének központosított számontartása teszi lehetővé, hogy évről évre Bihari Folklór Napokat rendezzenek, amelyen nemcsak kulturális seregszemle zajlik, hanem népművelési tanácskozás, sőt tudományos eszmecsere is. A román mellett 1972 óta magyar folklór kör is működik a megyében. Az első nyáron Bihardiószegen, tavaly Érkeserűn rendeztek tíznapos gyűjtőutat, majd ősszel kisebb tudományos ülésszakon vitatták meg a két jellegzetes érmelléki községben folytatott munka eredményeit. A kör öntevékeny néprajzi kutatói tanárok, újságírók közül kerülnek ki. A bogyoszlói fiatal tanárházaspárral, Török Árpáddal és Kovács Sárával riport segít megismerkedni. Néhány év alatt tudomá< nyos szempontból is jelentős folklórgyűjteményt hoztak létre az Érmeilék alig ismert magyar népköltészetéből. A nagyszalontai Dánielisz Endre a kör egy nemzedékkel idősebb tagja, szülővárosa történetének és néphagyományának legjobb élő ismerője, egy ritka mesterség, a családjában apáról fiúra szállt fésűsség leírását adja. Rajta kívül hasonló témáról csak egy negyven évvel ezelőtt íródott dolgozat szól erről, a népi öltözetben hajdan fontos szerepet játszó szakmáról. Fábián Imre, a Fáklya munkatársa, a kör vezetője, a néprajzi munka legtevékenyebb szervezője. Neki köszönhető elsősorban, hogy a megyei lap nagysikerű 676.