Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - SZEMLE

név legkorábbi előfordulásának feltüntetésére, hiszen elsődleges válogatási szempont az volt számukra, hogy megállapítsák azoknak a helyneveknek a körét, amelyek a tárgyalt nép-, törzs-, személyés nemzetségnevekhez kapcsolhatók. Az évszámot a földrajzi név - lehetőleg régi, illetve legrégibb - alakjának feltüntetése követi. Az adattári rész a forráshely feltüntetésével folytatódik, s ahol lehetséges volt, a szerzők a könnyebb hozzáférhetőség érdekében nem egy-egy oklevélre, hanem gyűjteményes történeti földrajzi munkára hivatkoznak. A helynév földrajzi - szöveges, betű- és számjeles - elhelyezése zárja az adattári részt. A szöveges helymegjelölés a földrajzi nevet a mai települési képbe illeszti, illetve ahhoz kapcsolja, ezt térkép egészíti ki, amely a kötet használatát könnyíti meg. A szerzők által a két kötethez adott két térkép mértékarányát és beosztását tekintve teljesen megegyezik a honfoglalás-kori és a kora Árpádkori régészeti leletkataszter térképével. A mai Békés megye vonatkozásában a két térkép összesítéséből első pillanatra szembetűnő, hogy - a megye Körösök menti részeit leszámítva, ahol nagyjából arányosnak mondható a régészeti leletanyag és a koraiságra is utalható helynévi anyag jelenléte - a víztől távoli területeken viszonylag gazdagon előforduló régészeti anyag mellett korainak is minősíthető helyneveket szinte egyál talán nem találunk. Békés megye korai - IX-X-XI. századi - történetével foglalkozó kutatók, honismereti köröket vezető tanárok, s nem utolsósorban szakdolgozatot vagy dolgozatot készítő egyetemisták, középiskolai tanulók nagy haszonnal forgathatják az „Adattár" lapjait. Az adaptált alán, besenyő, vénét, szláv, német, zsidó népnevek helynévi megfelelői mellett a kónsztantínoszi törzsnevek közül ötnek Megyer, Gyarmat, Jenő, Kér és Keszi nyomát fedezhetjük fel a megye területén, s ezek közül nem is cseng ismeretlenül Bélmegyer, Mezőmegyer, Füzesgyarmat, Kérhalom stb. A Kónsztantínosznál ugyan nem említett, de a fenti törzsnevekkel egyező tulajdonságot mutató, ún. „vélt" törzsnevek helynévi megfelelői a mai Békés megyében: Mezőberény, Körösladány, Elek határában a haj adni Ság. De folytathatjuk a sort az Árpád-család nem-keresztény (Tarhos, Tormás, Géza) személyneveinek helynévi megfelelőivel, a „hét honfoglaló magyar vezér" (Kaplony, Léi, Gyula, Örs, Bulcsú és Bogát), és az anonymusi 7-es számon kívül rekedt, de a honfoglaláskor szintén szerepet játszó vezérek (Béla, Keve, Öse, Bő, Velek) nevének helynévi emlékeivel, megemlíthetjük még az Anonymus által ugyancsak „hetes" számmal felruházott honfoglaló kun vezérek közül Csabának helynévi továbbélését Csabacsűd és Békéscsaba esetében. Mindenesetre Békés megye területéről a leggazdagabb forrásanyagot a nemzetségnevekből keletkezett helynevek szolgáltatják. Ezek a nemzetségnevek: Csolt, Divék, Döröcske, Keled, Győr, Károny, Káta, Kék, Csorna, Szemere, Szente, Kalocsa, Tardos, Tátika, Torda és Tűrje. Természetesen elsietett és felelőtlen vállalkozás lenne mindezeket a helyneveket közvetlenül azon nevekhez (népnevek, Árpád-család személynevei, anonymusi személynevek stb.) visszavezetni és eredetüket egyenesen onnan levezetni, amelyekkel hangalakilag egyeznek. Későbbi kutatások feladata a szükséges disztinkciók megtétele. Igaz, a két kötet a nagy tudományos könyvtárakban, valamint minden megye könyvtárában hozzáférhető, a helytörténeti kutatások iránt ugrásszerűen megnövekedett igény indokolttá tette volna a magasabb példányszámban történő megjelenést, valamint a kötetek járási, városi és iskolai könyvtárakba való eljutását. Az „adattár" megjelenését örömmel üdvözölhetjük, reménykedünk abban, 670