Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy György: Turistaúton a Körösök hegyvidékén

(Buteni)-nál, ahol az első mederduzzasztó épült, a múlt század elején; műemlékjellegű létesítményei ma is zavartalanul üzemelnek. Honctő előtt a már említett ősi vízimalom kelt romantikus érzelmeket. Közben Boros Sebesről a béli hegység lábában fekvő Menyháza üdülőhelyet látogathatjuk meg, melyet nemcsak igen szép környezete, de meleg és hidegvizű forrásai miatt sokan keresnek fel. Ha Borosjenőről, vagy Szőllősről kiindulva a Csigér völgyein is végigutazunk, teljes értékű és mindenre kiterjedő nagyvonalú terv megvalósulása tárul elénk. Láthatjuk a Csigér új középvízi és nagyvízi medrét, a Kéri árvízi tározót, az új szivattyútelepeket, az új bújtatót a Malomcsatorna számára és végül a Feltóti (Teuc) völ gyzáró-gátat. Románia mezőgazdasági termelésében a Körösök Alföldi területe fontos szerepet tölt be. Ezért a vidék ár- és belvízi problémáinak megoldását, s a máris meglevő mezőgazdasági és ipari vízhiány pótlását sürgős feladatként kezelik. Árvízvédelmi töltések erősítése, szivattyútelepek építése általában az árvízi és belvízi biztonságot fokozó létesítmények építése csak úgy, mint a hegyvidéki tározók létesítése, tervszerűen haladnak előre. A Körösök hegyvidéke tehát nemcsak természeti szépségekben gazdag, de új vízgazdálkodási létesítményei is maradandó élményt nyújtanak az arra látogató turisták számára. A négynapos út után tapasztalatokban és élményekben gazdagodva térhet ismét haza a turista, abban a meggyőződésben, hogy érdemes munkálkodni a Körösök egységes vízgazdálkodásának megvalósítása érdekében. Addig is, míg ez megtörténhet, külön kell gondoskodnunk a nyári víztartalék biztosításáról, az árhullámok fogadásáról. A vízjárás évszázados rendje ugyanis fokozatosan megváltozik s ehhez minden téren alkalmazkodnunk kell. - Különös jelentőséggel bír az árvízvédelem, mivel a felgyorsuló és egyre növekvő árhullámok levezetése csak átmeneti tározások révén lesz lehetséges. Duzzasztómű a Fekete-Körösön 652