Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy György: Turistaúton a Körösök hegyvidékén

Dragán-patak Az iparosítás együtt jár a nagy szennyvíz-termeléssel, s így a Sebes-Körös vizének állandó fertőzésével. Romániában, csakúgy mint nálunk, küzdenek az élővizek tisz­taságáért. A Sebes-Körösből táplálkozó halastavaikban (Radvány, Libárd, Atyás, Cséfa) rendszeres a halpusztulás. A folyó vízminőségi állapotát állandóan vizsgál­ják, s hatósági úton is igyekeznek az elszennyeződést megakadályozni. Az egyre gyakrabban érkező szennyvíz-hullámok kivédése a magyar vízügyi szolgálatnak is fokozódó gondot jelent. Nagyváradról elindulva az E-j-ös nemzetközi úton Kolozsvár irányába, azonnal szembetűnik az új árvédelmi töltés vonala, melyet egészen Telegdig épít ki a román vízügyi szolgálat. Tekintélyes terület kerül így mentesítésre, melyen korábban a nagyobb árvizek kiterültek, s fékezték a Sebes-Körös egyébként is heves árhul­lámait. Révnél térünk le jobbra a főútvonalról, hogy végig járjuk a Sebes-Körösnek ezt a legszűkebb völgy-szorulatát is. Csarnóháza (Bulz) térségében érjük el a Jád pa­takot. Az egyre szűkülő völgyben Jád-remetét is elhagyva, attól mintegy 6 km tá­volságra pillantjuk meg az inpozáns „V" alakú völgyzáró-gátat. A gát teljesen elkészült, túlfolyóval, szivárgórendszerrel. Érdekes megoldás a balparti hegyoldalba épített ferdesíkú fenékürítőzsilip. Visszaereszkedve a Jád-patak mentén Nagysebesnél fordulhatunk be a Dragán­völgyébe. Megkapó látvány a szikláról sziklára örvénylő víz, a meredek sziklafalra kapaszkodó fák. Mintegy 20 km-t haladhatunk felfelé a nehezen járható szekér­ösvényen. Innen már csak gyalog, vagy erdei vasúton folytatható az út. Minden nap reggel indul a vonat, s délután jön vissza. Érdemes vele felkeresni a Sebes-patak beömlését, ahol a Drágán völgyzáró-gátat tervezik építeni. 6.45

Next

/
Oldalképek
Tartalom